A GKI Gazdaságkutató Zrt.-nek az Erste Bank együttműködésével készült előrejelzése szerint a magyar gazdaság 2009 őszén a visszaesés mélypontján van, ehhez képest a IV. negyedévben már minimális növekedés várható, Idén összességében 6-7%-os visszaesés, jövőre stagnálás körüli állapot várható.
A külső egyensúly látványosan javul, a belső pedig megfelel a nemzetközi követelményeknek. A magyar gazdaság 2009-ben nem vesz igénybe külső nettó finanszírozási forrást (mert a felvett hiteleket vagy a devizatartalék növelésére, vagy korábbi hitelek visszafizetésére fordítja). Magyarország külfölddel szembeni nettó adóssága 2010-ben érezhetően csökkenni fog. Az államháztartás hiánya európai összehasonlításban már idén is kedvező, jövőre pedig egyike lehet a legkedvezőbbeknek.
A magyar gazdaság 2010. évi fejlődése főleg a világméretű kilábalási-konszolidációs folyamat függvénye. A gazdaságra természetesen hat a jelenlegi kormányzat ismert (egyensúlyvédő és hitelességet építő), illetve az országgyűlési választásokat követően felálló kormány egyelőre ismeretlen gazdaságpolitikája is. Mivel azonban a pénzpiac világossá tette, hogy csökkenő államadósság-rátát, illetve mérséklődő külföldi adósságot, vagyis összességében legfeljebb nagyon mérsékelt külföldi forrásbevonást hajlandó finanszírozni, a jelenlegitől makrogazdasági hatásaiban lényegileg eltérő gazdaságpolitika tartósan aligha valósítható meg, miközben a részletek változtatásában az új kormány lehetőségei szinte végtelenek.
A magyar gazdaság 2010-ben az EU egészéhez hasonlóan stagnálni fog. Az előző év azonos időszakához képest a II. félévtől várható (szerény) növekedés. A mezőgazdaságban a 2008. évi csúcs és az ehhez viszonyított 2009. évi visszaesés után átlagos időjárást feltételezve stagnálás várható. Az építőipar a növekvő EU-forrásokból finanszírozott infrastrukturális fejlesztések révén a leggyorsabban fejlődő ágazat lesz 6% körüli termelés-növekedéssel. Az iparban a lassan javuló exportlehetőségek és a belföldi kereslet minimális bővülése révén 2-3% körüli növekedés várható. A szolgáltatásokban - a még némi visszaesés elé néző pénzügyi és ingatlanszektor kivételével - ugyancsak stagnálás valószínűsíthető.
A lakosság fogyasztása érdemben nem változik. A bruttó keresetek - az szja-csökkentésre is tekintettel - várhatóan csak 1%-kal nőnek. A nettó keresetek azonban a módosuló szja-szabályok következtében 7-7,5%-kal emelkednek, ami a reálkeresetek kb. 3%-os növekedését eredményezi. A reáljövedelmek nagyjából stagnálnak, mivel a munkanélküliek támogatása az idő előrehaladtával csökken, a családtámogatások nominálisan sem nőnek, egy részük az adóalap (nem adózó) részévé is válik, a nyugdíjak reálértéke pedig a 13. havi nyugdíj teljes megszűnése miatt csökken. A lakosság hitelhez jutása könnyebbé válik, de magatartása óvatos lesz. A nettó megtakarítási ráta 5% környékén marad. A munkanélküliségi ráta éves átlagban az ideivel megegyező, 9,8%-os lesz. A foglalkoztatás mélypontja 2010 I. negyedévében várható.
A forint árfolyama 2010 I. félévében a választások okozta bizonytalanság miatt a 2009. II. félévre jellemző 270 forint/euró környékén marad, majd a pénzpiac és a nemzetközi szervezetek által támogatott gazdaságpolitika esetén a II. félévben 260 forint/euróra erősödhet. Folytatódhat a jegybanki alapkamat csökkentése is.