Ebből adódóan a főváros és környéke, a Dunántúl északi és nyugati része előnyt élvezett a termelőkapacitások kiépítésekor. A területi hátrányok kiegyenlítését szolgáló intézkedések eredményeképpen később az ország más területei is – elsősorban az autópálya-fejlesztések által érintett régiók – felértékelődtek a tulajdonosok beruházási döntéseinek meghozatala során.
Az utóbbi évek világgazdasági történései azonban a statisztikák szerint alaposan átrendezték az erőviszonyokat. A két éve kezdődött válság hatásai a közvetlen működőtőke-befetetésekre azonban elsősorban 2009-re váltak láthatóvá. 2008-ban az országban még 4,5 milliárd eurót meghaladó külföldi tőkeberuházás valósult meg, amelyhez képest 2009 – előzetes adatok szerint – 1,8 milliárd eurós visszaesést mutatott a KSH szerint. Ez azzal magyarázható, hogy viszonylag kevés megkezdett projektet állítottak le, de az előkészítés alatt álló beruházások jó részét későbbre halasztották.
A külföldi érdekeltségű vállalkozások száma 2004-hez képest Közép-Magyarországon 24,2 százalékkal bővült, a többi régióban az országos átlag, azaz 9,5 százalék alatti növekedés volt. A sorban második és harmadik helyen álló Nyugat-Dunántúlon és Észak-Magyarországon 3,7, illetve 2,6 százalékos növekedés történt. Dél-Dunántúlon és Észak-Alföldön kevesebb külföldi cég működött, mint 2004-ben. A felmérés évében országos átlagban tízezer lakosra 28,9 külföldi érdekeltségű cég jutott. Ez 2,7-del magasabb, mint négy évvel korábban, 2004-ben. A növekedés a szervezetek számának alakulásához hasonlóan a közép-magyarországi régióban volt a legszembetűnőbb.