Csaknem háromszáz pontot, azaz több mint hat százalékot veszített értékéből szerdán a kínai tőzsde vezető indexe: a Sanghaj Composite 4053 ponton zárt mindössze egy nappal azután, hogy történelmi csúcsra kapaszkodott fel, s csupán idei nyereségét 62 százalékosra növelte. Ám néhány nappal ezelőtt elhangzott egy érdekes figyelmeztetés is: Alan Greenspan, az amerikai jegybank (Fed) volt elnöke azt mondta, hogy a kínai börze buborékszerűen fújódik fel, s a folyamat tarthatatlan, elkerülhetetlen a robbanás.
A szerdai hanyatlást azonban a kínai kormány beavatkozása váltotta ki, mert, megelőzni kívánván a spekuláció túlburjánzását, 0,1-ről 0,3 százalékra emelte az értékpapír-kereskedelmi adót, abban reménykedve, hogy kiereszti a levegőt a börzei lufiból.
Sem Kínában, sem a világ más tőzsdéin nem tört ki pánik. De azért mindenütt megérezték a hatásokat. Tokió 0,5 százalékot, az ázsiai tőzsdék Ausztráliától Tajvanig nagyjából egy százalékot estek. Európa is ilyen mértékű veszteséggel nyitott, de a délutáni zárás felé közelítve tized százalékokra mérséklődött a süllyedés. Mire New York is megkezdte a kereskedést, magyar idő szerint délután, már alig hatott Sanghaj. A Dow index mindössze 0,2 százalékos mínuszban volt a nyitás után egy órával, s nem sokkal később már pluszban járt.
A vezető tőzsdék egyébként ragyogó heteket tudnak maguk mögött. A New York-i index naponta történelmi rekordot döntött, elérte a 13 500 pontot, s egyes elemzők már azt találgatják, mikor éri el a 14, majd a 15 ezret.