29 pont a gazdaság élénkítésére

Belföld - 2010-06-09

Két fő gondolat vezérli az Orbán-kormány első akciótervét – jelezte a kormányfő a program ismertetésekor a parlamentben. Új gazdasági rendszert kívánnak faragni, és a kölcsönös felelősségvállalás elvének szeretnének érvényt szerezni.

1. A kedvezményes, 10 százalékos társasági adót a mostani 50 millió helyett 500 millió forintos adóalapig lehet igénybe venni. Ezzel minden cég élhet, de praktikusan leginkább a kis- és középvállalkozásoknak kedvez, hiszen így profitjuk teljes vagy majdnem teljes összegéből kellene csak 10 százalékot befizetni az államkasszába a normál 19 százalékkal szemben.

 

2. Egykulcsos családi adózás bevezetése két év alatt. A végére 1,3 millió embert bevonnak a közteherviselésbe, az átállás fokozatos lesz, és figyelembe veszi a teherbíró-képességet. 16 százalékos lesz már jövőre ez az adómérték a személyijövedelemadó-rendszerben.

 

3. Tíz kisadót eltörölnek.

 

4. Bevezetik az adózáson kívüli jövedelem fogalmát: ha valaki más embernek ad munkát, hogy gyakorlatilag a házi, ház körüli munkában segítsen, akkor ebben a viszonylatban nem kell semmilyen közterhet fizetni.

 

5. Az egyenes ági rokonok közötti öröklés, ajándékozás illeték- és adómentes lesz.

 

6. Egy, kettő, három gyerek után is lesz valamilyen kedvezmény, könnyítés, de annak összege évről évre derül ki, attól függően, mennyi pénz jut rá a költségvetésből.

 

7. Beruházási engedélyeknél 51 fajta van most, ez túlságosan sok, mérséklik.

 

8. Az egyszerűsített alkalmi munkavállalás szabályainál visszatérnek a régire és hozzálátnak új szabályok kidolgozásához. Ingatlanbérbeadásnál a bérbeadónak ne kelljen vállalkozóvá válnia, ezt el kívánják érni.

 

9. Gyümölcspálinkát lehessen engedély nélkül főzni.

 

10. Áfamentes lesz az adományozás.

 

11. Kistermelők értékesítési, termelési feltételeit jelentősen javítják.

 

12. Széchenyikártya-programot szélesítik, beruházásra és pályázati önerőre is igénybe lehessen venni a pénzt, 50 millió forintig felemelik az igényelhető összeget.

 

13. Az uniós források radikális átrendezése a kkv-k számára.

 

14. Költségstop a politika, kormányzat szintjén, a közszférában.

 

15. A közszféra bérkiadásait átalakítják.

 

16. A költségvetési bérek felülvizsgálata.

 

17. Külső megbízások és kiszervezések teljes körű felülvizsgálata.

 

18. 60 napon túli végkielégítések, titoktartási pénz, szabadságmegváltás megadóztatása a közszférában 98 százalékos adókulccsal.

 

19. Havi bruttó 2 millió forintos keresetnél plafont húznak meg a költségvetési szférába tartozó minden, még a kormány irányítása alá nem tartozó szerveknél is, beleértve az MNB-t is.

 

20. Állami vagyonkezelésben részt vevő szervezeteknél bértömeg-gazdálkodásra való áttérés, a bértömeget 15 százalékkal levágják, az igazgatósági tagok számát radikálisan csökkentik (300 körülről 60 körülire). A felügyelőbizottsági tagok számát is mérséklik.

 

21. A pártok költségvetési támogatását 15 százalékkal csökkentik már idén.

 

22. Költségvetési felelősöket küldenek ki a jelentős költségvetési pénzekkel gazdálkodókhoz.

 

23. Az állami intézményeknél bútor-, mobiltelefon- és kocsicsere-stopot rendelnek el.

 

24. Nemzeti eszközkezelő társaság létrehozása. Azoknak a személyeknek a lakása, akik nem tudják fizetni a lakáshitelt, egy állam alaphoz , a nemzeti eszközkezelő társasághoz kerüljön.

 

25. Bankadó bevezetése. A bankok, biztosítók, pénzügyi lízingcégektől szedett pótadóból az idei 13 milliárd forinttal szemben már idén 200 milliárd forintot várnak a normál társasági adón felül. A kormány tárgyalást kezd arról, hogy mi legyen az adó alapja, hogyan oszoljon meg a három érintett szektor között. Három évig lenne bankadó.

 

26. Lakáscélú devizahitelek gyakorlatilag megszűnnek, mert a kormány azt javasolja, jelzálogbejegyzés csak forintalapú hiteleknél lehessen.

 

27. Másodlagos élelmiszervizsgálatot vezetnek be.

 

28. Közüzemi díjak emelésére moratóriumot rendelnek el és tárgyalásokat kezdenek a közműcégekkel a díjak megállapításáról.

 

29. Kilakoltatási moratórium év végéig, a kormány azt szeretné, ha tárgyalások kezdődnének a bajba jutottak és a bankok között.