Magyarországot általában a többdiplomások hagyják el, akik úgy érzik, itthon nem lenne lehetőségük a szakmai fejlődésre és az előrejutásra, de az „urambátyám” mentalitás is elűzi a jól képzetteket. Ha vissza is térnének, nem lenne könnyű dolguk.
Interneten töltött ki kérdőívet 253 diplomás, olyanok, akik a rendszerváltás és az Európai Uniós csatlakozás között hagyták el Magyarországot, és legalább egy éve más országban élnek. „Nem volt könnyű összegyűjteni a válaszolókat, nincs pontos adatbázis arról, ki van külföldön” – mondta Csanády Márton, a Brain Drain – Közelkép a diplomás magyarokról című kutatás egyik vezetője. A kutatók így hólabda-módszerrel dolgoztak, az emailek továbbküldésére biztatták a válaszadókat.
A részeredményekből kiderül, az Amerikai Egyesült Államok még mindig élen jár az agyelszívásban: a külföldre költözött diplomások harmada telepedett le ott, kétharmaduk pedig a korábbi európai uniós tagállamok valamelyikében él. Magasan képzettek: 253 megkérdezettre 378 diploma jut, harmaduknak pedig doktori fokozata is van. Ez azonban nem jelenti azt, hogy mindannyian kutatók: bár sokan indultak a közszférából, mintegy harmaduk a szolgáltató szektorból érkezett, de sokan vannak ipari területről is. Tudományterületenként is eltérő mértékű az agyelszívás: egy OECD-statisztika alapján 1990 és 2000 között tizenöt-húszezer diplomás hagyta el Magyarországot és telepedett le az OECD-országok valamelyikében. Ezt összevetve a Brain Drain-kutatás adataival kiderül, hogy a legtöbb kivándorló valamilyen bölcsész vagy tanári diplomával rendelkezik. A legaggasztóbb viszont a természettudósok elvándorlása: és az elmúlt években kiadott diplomák alapján négy frissdiplomás természettudósra jut egy kivándorló. (forrás: FigyelőNet)