A miniszter nyilatkozatával ellentétben erről a lépésről az elmúlt hetek során semmiféle tájékoztatást nem kaptak - tették hozzá. Ellenkezőleg, bár a felek eltérő véleménye a kezdetektől ismert volt, a HÖOK és az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) által megkötött részmegállapodás épp annak érdekében hívta életre a kerekasztalt, hogy a mégoly távoli álláspontok közeledhessenek egymáshoz - rögzítették.
A HÖOK elnöksége úgy látja, hogy sem a kerekasztal, sem a szakmai előkészítést végző munkacsoportok munkája nem vehető komolyan akkor, ha a folyamatban lévő egyeztetések alatt megváltozik az azokkal kapcsolatos jogszabályi környezet. Hatványozottan igaz ez azokra a kérdésekre, amelyek jelenleg élesen megosztják a közvéleményt, és amelyek érdemi megoldására épp a kerekasztal adhatna lehetőséget - fűzték hozzá.
A HÖOK a további részvételről, illetve annak feltételeiről február 16-i soproni közgyűlésén határoz majd.
A kommünikében kitértek arra is, hogy közösen vállalt céljaik szellemében támogatják a hallgatók önszerveződő megmozdulásait, amennyiben azok pártpolitikától mentesen, a hatályos jogszabályi keretek között zajlanak, és nem zavarják meg az intézményekben folyó oktatást és munkát. Arra kérik a szabad véleménynyilvánítás jogával élőket, hogy legyenek tekintettel azon hallgatótársaikra is, akik a fórumokhoz, demonstrációkhoz nem kívánnak csatlakozni, az ő előadásokon és gyakorlatokon való részvételüket ne korlátozzák.
A Fidesz-KDNP az Országgyűlésnek pénteken benyújtott alaptörvény-módosításában tett javaslatot arra, hogy az alkotmány rögzítse a hallgatói szerződés lehetőségét. Az indítvány alapján a felsőoktatási tanulmányok állami finanszírozásának törvényi feltétele lehet a későbbi magyarországi munkavállalás.
Balog Zoltán emberierőforrás-miniszter egy vasárnapi sajtótájékoztatón az Indexnek azt mondta, a HÖOK ott volt a hallgatói szerződés kérdését megtárgyaló munkacsoportban, és így semmi olyan nem történt, amiről ne lett volna tudomásuk.