A Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium (KVM) költségvetése jövőre 22,6 százalékkal nőhet az idei évihez képest. A törvény tervezete szerint a KVM 130 milliárd forinttal gazdálkodhat, szemben az idei évi 106 milliárd forinttal. A kormány a többletet európai uniós forrásokból biztosítja - mondta Persányi Miklós, a tárca vezetője pénteken kormányszóvivői tájékoztatón Budapesten
Emlékeztetett arra, hogy a létszámleépítés a tárcánál arányaiban alacsonyabb mértékű a teljes közigazgatásban tervezettnél. Az "intézmények racionalizációjának" megvalósulásával a 2006. év elején a környezetigazgatás 7.190 fős létszáma jövőre 6.672-re csökken - derül ki a kiosztott sajtóanyagból. A miniszter az EU támogatású, jelentősebb projektek közül kiemelte a Ráckevei Duna-ág vízügyi fejlesztését. Az összesen 34,8 milliárd forintra tervezett fejlesztés előkésztésére jövőre 1,3 milliárd forint juthat.
Megkezdődik az előkészítés a Kis-Balaton vízvédelmi rendszerének 80-as években megakadt megvalósításával kapcsolatban is. A Balaton vízminőségét befolyásoló, 7,4 milliárd forint értékű projektre 519 millió forint jut a KVM jövő évi büdzséjéből. A Duna árvizi védvonalának kiteljesítése is uniós pénzek bevonásával zajlik majd. A 17,9 milliárd forintos projekt előkészítésére 2007-ben 947 milliárd forintot irányoz elő a tárca.
Persányi Miklós a tárca jövő évi kiemelt, de EU által nem támogatott feladatai között szólt a Vásárhelyi terv projektjeiről, amelyekre 4,9 milliárd forint jut. Ennek keretében a két épülő árapasztó tározón kívül további három létesítése kezdődik meg és rendezik egy szakaszon a Tisza hullámterét. Persányi Miklós megemlítette a kármentesítési program folytatását is, amelyre a tárca 2007-ben 5 milliárd forintot fordít.
A miniszter kifejtette, hogy jövőre folytatódnak a már zajló hulladékgazdálkodási és szennyvíz-tisztítási "nagyprojektek". Az újonnan induló fejlesztések finanszírozása ugyanakkor megváltozik, és nő az önrész aránya. Persányi Miklós példaként a hulladékgazdálkodási projekteket említette, amelyek esetében a korábbi 10 százalékról 30 százalékra is emelkedhet a hazai önrész aránya a teljes beruházási költséghez viszonyítva.
A miniszter ismételten szólt a korábban több sajtótájékoztatón is már részletesen ismertetett Új Magyarország Fejlesztési Terv környezetvédelmi jelentőségű programjairól. Hangoztatta, hogy az elkövetkező hét évben kifejezetten környezeti projektekre társfinanszírozással együtt 1.474 milliárd forint juthat. Ezt egészítik ki a nem közvetlenül környezeti, de a környezetet egyértelműen kedvezően befolyásoló célokra fordítható pénzek 1.341 milliárd forint értékben. "Zöld haszonnal" járó támogatásként tartja számon Persányi Miklós az Új Magyarország Vidékfejlesztési Stratégiai Terv forrásainak egy részét, mintegy 400 milliárd forintot.