A letelepedési kötvényekről, a magyar diplomáciáról, a foglalkoztatási és bérhelyzetről, és a Földet a gazdáknak programról volt szó az interpellációk között hétfőn az Országgyűlésben.
Az MSZP a letelepedési kötvényekről
Demeter Márta azt kérdezte, hogyan kampányolnak a külföldiek ellen, amikor kifejezetten betelepítés-párti a Fidesz, amelyik saját maga szervezi a betelepítéseket, ebből pedig a Fidesz közeli offshore cégek százmilliárdos bevételre tesznek szert. Szerinte eddig 16 ezer külföldi előtt nyitották szélesre Magyarország és az unió kapuját jó pénzért, a letelepítési államkötvények révén.
Ide csak az jöhet, aki a haverok cégeinek fizet? - kérdezte, majd megjegyezte: elítélt bűnözőket is rászabadítottak az országra. Közölte: törvényjavaslatot nyújtottak be a fideszes betelepítések felszámolására, a közvetítő offshore cégek nyilvános elszámoltatására, a haszon megadóztatására. Kíváncsi volt arra, hogy a kormány támogatja-e a javaslatot?
Kontrát Károly, a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára közölte: feltételezéseken és sajtóhíreken alapulnak az elmondottak. A hatályos jogszabályok alapján nemzeti letelepedési engedélyt az a harmadik országbeli állampolgár kaphat, akinek beutazásához és tartózkodásához, magyarországi befektetéseire való tekintettel nemzetgazdasági érdek fűződik. Akinek letelepedése a köz- és a nemzetbiztonságot veszélyeztetni, nem kaphat engedélyt, és az eljárás a kérelmező családtagjaira is vonatkozik - közölte. A program bevezetése óta nemzetbiztonsági okok miatt négy, közbiztonsági okból két kérelmet utasítottak el, családtagoknál előbbi ok miatt kilenc, utóbbi miatt egy kérelmet utasítottak el. A képviselő a választ nem fogadta el, a parlament 104 igen és 41 nem szavazattal jóváhagyta.
A Jobbik a magyar diplomáciában szolgálatot teljesítőkről
Gyöngyösi Márton (Jobbik) azt firtatta, naivitás, dilettantizmus vagy zsarolás áll a hátterében annak, hogy az Orbán-kormány a balliberális érához köthető hírszerzőket és kémeket is pozícióba emelt. Példaként hozta többek között Czukor Józsefet, aki a rendszerváltás előtt nyugati követségeken hírszerző tevékenységet folytatott, majd a Medgyessy-kormány alatt a hírszerzés vezetője volt, s az Orbán-kormány alatt berlini nagykövet, majd a kormányfő külügyi főtanácsadója lett. A washingtoni misszióvezető helyettesi posztra Hetesi Zsolt került, aki a Gyurcsány-kormány alatt a nemzetbiztonsági szakszolgálat főigazgatójaként, majd az információs hivatal élén dolgozott.
Szijjártó Péter a külgazdasági és külügyminiszter azt mondta, Czukor József előbb Ljubjanában, majd Berlinben volt nagykövet, akkor teljesítményére nem panaszkodtak. Hetesi Zsolt több mint négy éve hazánk ENSZ-képviseletén első beosztotti munkakörben van.
Jelezte: neki az a koncepciója, hogy a magyar külpolitikának az a feladata, hogy a gazdasági érdekeket érvényesítse külföldön. A képviselő a választ nem fogadta el, a parlament viszont 109 igen, 21 nem és 3 szavazattal jóváhagyta.
LMP: egyre jobban kettészakad az ország
Ikotity István (LMP) az ország egyre erősödő kettéosztottságáról beszélt, szerinte az átlagbér egyre kevesebbet mond el a valós állapotokról. Kitért arra, hogy az országos átlag kétharmadát érik el a legkeletibb megyék dolgozóinak bérei, Szabolcs a 20 legszegényebb régió között van Európában évről-évre. A kiskereskedelmi forgalomban szintén drasztikusak a különbségek főváros és vidék között. A foglalkoztatást tekintve is kettéválik az ország. A bérek leszakadása, a vidéki vásárlóerő csökkenése, a közmunka dominanciája is mutatja a kétsebességűvé váló Magyarországot, aminek következménye a fiatalok elvándorlása, és a tömeges elszegényedés - állapította meg. Mit tett a kormány ezen jelenség felszámolásáért? - kérdezte.
Cseresnyés Péter államtitkár kifejtette: az elmúlt hat évben számos lépés történt, hogy a foglalkoztatást pozitív irányba fordítsák. Kitért arra, hogy 2014-ben kedvezményezett járásokat hoztak létre, amelyek társadalmi-gazdasági felzárkózást célzó lehetőségekben részesültek, szabad vállalkozói zónákat alakítottak ki, adókedvezménnyel. 2013-14-ben 685 kkv-szektorba tartozó vállalkozás kapott 10 milliárdos kedvezményt és munkahelyteremtő támogatásban részesült, ez négyezer munkahely létrehozását segítette. Hozzátette: 13 százalékpontos a foglalkoztatás növekedése 2010 óta, s bővülés hatványozottan igaz a megjelölt térségekre. A bértömeg átlagos növekedése az az észak-keleti megyékben 31 százalékos volt. A képviselő a választ nem fogadta el, a parlament 101 igen és 33 nem szavazattal jóváhagyta.
A Fidesz a Földet a gazdáknak programról
Győrffy Balázs (Fidesz) a magyar gazdák földhöz juttatásáról szólt és rámutatott: egy éve vezették be a Földet a gazdáknak programot, s több mint 200 ezer hektár termőföld került gazdálkodói tulajdonba. A földek licitje a helyi átlagárakat 10 százalékkal haladta meg, több száz milliárdos bevételt termelve. Érdekesnek tartotta az ellenzéki tiltakozás formáit, de - mint megjegyezte - arról mindegyikük hallgat, hányan kaptak segítséget gazdaságuk hatékonyságának növeléséhez. Azt kérdezte, mekkora volt pontosan a bevétel, mi a véleménye a megbukott népszavazásról?
Bitay Márton Örs államtitkár azt mondta, hogy a vásárolni tudó mintegy 100 ezer földművesből közel 30 ezer vásárolt a program keretében. A meghirdetett közel 290 hektár termőföld mintegy 70 százaléka gazdára talált, az átlagárak közel duplájáért értékesítették a földeket, 250 milliárd körüli összeg folyt be az államkasszába. A sikertelen népszavazásról szólva közölte: az aláírások között volt fénymásolat, volt, aki 12-szer írta alá az ívet. Az azonosítás több mint 20 ezer esetben volt eredménytelen - mondta. A képviselő a választ elfogadta.