A Magyar Újságírók Országos Szövetsége a kormányzati kommunikáció súlyos zavarairól

A magyar államnak nem feladata Orbán Viktor Facebook-követői táborának növelése, ellenben alkotmányos kötelezettsége, hogy megfelelő tájékoztatást nyújtson az ország polgárainak az erre fenntartott kommunikációs eszközökön keresztül. Ha a kormányfő közölni kíván valamit a lakossággal, használja a rádiót, a televíziót és az internetes hírportálokat. A Facebook egy amerikai magáncég, a Facebook-fiók nem lehet a hivatalos magyar kormánykommunikáció felülete. Elfogadhatatlan, ha egy órával a bejelentés után sem tudható, mit jelentett be a kormányfő.

2. Fontos információforrás lenne az Operatív Törzs napi sajtótájékoztatója, de jelen formájában diszfunkcionálisan működik.

A kormányzati megszólalók arrogánsak és felkészületlenek. A járvány nem rendészeti és nem (elsősorban) politikai kérdés: egyenruhások és a kormánykommunikáció ismert, de nem szakértő figurái helyett kompetens szakpolitikus illetve szakértő (a járványügyhöz, a közegészségügyhöz, az oktatáshoz stb. értő) válaszadókra lenne szükség.

Az újságírók föltett kérdéseire válaszolni kell – nem húsz percben, hanem annyi idő alatt, amíg a releváns válaszok el nem hangzanak. Ha a sajtótájékoztatót tartó illetékesek nem érnek rá, akkor a kormány küldjön olyanokat helyettük, akiknek belefér az idejükbe, hogy válaszolnak. A sajtó munkatársai tízmillió magyar embert képviselnek, velük szemben is tiszteletlenség, ahogyan a kormány képviselői a munkájukat végző újságírókkal bánnak.

3. A járványhelyzetre vonatkozó részletes (területi és életkori bontású) információk a hatályos nemzetközi egyezmények és az alkotmány alapján ugyanúgy nyilvánosak, mint a környezeti adatok (szmogtérkép) vagy egy esetleges nukleáris baleset idején a sugárzási adatok. Ezekhez az információkhoz a törvények alapján a társadalomnak joga van, nonszensz ezekkel kapcsolatban személyiségi jogokat emlegetni (egyetlen újságíró sem kérte soha, hogy névvel, címmel említsék a fertőzötteket). Magyarországon kívül az összes EU-tagállam haladéktalanul, nagy részletességgel közzéteszi ezeket az információkat, hogy az emberek megalapozott döntéseket tudjanak hozni a saját biztonságuk érdekében. A kormány az információk visszatartásával alapvető jogokat (a szabad tájékozódáshoz, valamint a testi egészséghez való jogot) sért meg súlyosan.

4. A WHO vonatkozó útmutatója szerint a hatékony védekezésben „a kulcs az állampolgárok informálása”. Ha a kormánykommunikáció az elhallgatásra és a tévinformációk közlésére épül; ha a járványt az idegenellenes érzületek felkorbácsolására, a vidék-Budapest ellentét szítására használják föl, akkor a tájékoztatás nem tesz eleget a legfontosabb funkciójának: nem segít a helyes egyéni döntéseket meghozatalában, hamis biztonságtudatot sugall, amint ennek számos jelét tapasztaljuk is. Közben

még mindig nem tudjuk, hol járt a budapesti bulinegyedben az a cseh állampolgár, aki az egyik legelső magyarországi fertőzött volt (így akik esetleg a kérdéses időben ott jártak, nem tudhatják, hogy veszélyben vannak-e)

még mindig nem tudjuk, hogy koronavírus-fertőzésben halt-e meg február 29-én az az idős magyar nő, akinek a gyermeke utóbb bizonyítottan megfertőződött. Ez önmagában is megmagyarázhatatlan, egyben kétségessé teszi azt a kormányzati állítást, hogy iráni diákok voltak az első hazai fertőzöttek

nincsenek rendszeresen frissülő, területi bontású adatok a fertőzés továbbterjedéséről

a kormány koronavírusról tájékoztató oldala a nap nagy részében elérhetetlen, a hasonló európai oldalakhoz képest szegényes tartalmú, friss információk helyett a legértékesebb oldalfelületen érdektelen politikai tartalmakat közöl.

Kérjük a kormányzati kommunikáció résztvevőit, hogy a magyar lakosság biztonsága érdekében változtassanak ezeken a hibás, a vészhelyzetben létfontosságú közbizalmat gyorsan erodáló gyakorlatokon. A politikai érdek nem írhatja felül az alapvető jogokat és a hatályos törvényeket: az embereknek – járványhelyzetben különösen – joguk van a tisztességes tájékoztatáshoz.