A Magyarországi Evangéliumi Testvérközösség nyilatkozata

Belföld - 2014-09-12
Az Emberi Erőforrások Minisztériumának, Egyházi, Nemzetiségi és Civil kapcsolatokért Felelős Államtitkársága 2014. szeptember 11-én, 11.30-kor az Országos Sajtószolgálaton (OS) keresztül közleményt adott ki a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bírósága jogerős döntéséről.

A Magyarországi Evangéliumi Testvérközösség (MET) örömmel üdvözli a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságának áprilisban hozott, és 2014. szeptember 8-án jogerőre emelkedett döntését, mellyel kötelezi a Magyar Kormányt a jogaiktól megfosztott egyházak státuszának helyreállítására, és az elmúlt évek során elszenvedett hátrányaik megszüntetése érdekében kártérítést ír elő.

Amennyiben ez 6 hónapon belül nem valósulna meg, az érintett egyházak újra a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságának döntését fogják kérni. A Magyarországi Evangéliumi Testvérközösség nem ismeri a többi érintett egyház (vélhetőleg szintén megalapozott) konkrét anyagi követeléseit, de a magunk nevében a leghatározottabban visszautasítjuk az EMMI szóban forgó közleményének azt a sértő kijelentését: „Figyelemmel a strasbourgi bírósághoz benyújtott kártérítési kérelmekre, azok jellegéből és mértékéből is megállapítható, hogy az érintetteket itt elsődlegesen üzleti célú haszonszerzés motiválja.”

 

Sajnálatos, hogy az EMMI megismétli a sokszorosan hamisnak bizonyult, sértő vádaskodást, hogy az új egyházi törvény megalkotásának célja: „az adófizető magyar emberek megkárosítását célzó tevékenység” („bizniszegyházak”) megakadályozása. A MET kizárólag az egyházi státusz elvesztéséből származó, igazolható és bizonyítható kárának megtérítésére tart igényt.

Az EMMI arról is megfeledkezni látszik, hogy a MET-et más egyházakkal együtt hónapokig tartó, több irányú vizsgálatnak vetették alá, melynek végén Balog Zoltán miniszter aláírásával olyan értékelés érkezett a Parlament Igazságügyi Bizottságához, miszerint egyházunk esetében az elismerés törvényi feltételei fennállnak. A

 

z EMMI nyilatkozat azon állítása, miszerint „Magyarországon a vallási tevékenységet végző szervezetek jogosultak a személyi jövedelemadó 1%-ának fogadására” azt a hivatalosan megválaszolandó kérdést veti fel bennünk, hogy akkor miért nem kaptuk meg még a 2012-ben felajánlott 1%-okat sem, sőt, az azt követő évek állampolgári felajánlásait sem? Miért küldtek olyan tartalmú leveleket az adózóknak, hogy a MET számára az SZJA 1%-a nem ajánlható fel? Az EMMI nyilatkozata azt is állítja, hogy „leminősített egyházak folytathatnak felsőoktatási képzést.”

 

Ezzel szemben kénytelenek vagyunk közölni, hogy éppen a mostani tanévben tesz meg mindent az Egyházi, Nemzetiségi és Civil kapcsolatokért Felelős Államtitkárság, hogy Wesley János Lelkészképző Főiskola minden szaka ellehetetlenüljön.

Az EMMI nyilatkozat utolsó bekezdése is megtévesztő, mivel az csak az un. „bevett egyházakról” szól, és az „egyházi személyek kedvezményeiről”. Ezek a juttatások a diszkriminált felekezetek esetében nem érvényesülnek.

 Kellemetlen, de mégis utalnunk kell arra, hogy a Strasbourg-i Bíróság azért nem vette figyelembe a magyarországi jogszabályváltozásokat, mert azok már a Velencei Bizottság és a Magyar Alkotmánybíróság szakmai szűrőjén is fennakadtak. Ezen a helyzeten az sem javít, hogy az inkriminált jogi tételek (visszamenőleges törvénykezés, egyház és egyház megkülönböztetése stb.) időközben az Alkotmánybíróság által nem érinthető Alaptörvénybe kerültek. Nyilvánvaló, hogy nem a bíróság által figyelembe vett európai alapnormákat kell a változó magyar szabályozáshoz igazítani. A Magyar Alaptörvényt és a sarkalatos törvényeket az Európában elfogadott jogi mércékhez kell igazítani.

Bízom benne, hogy az Egyházi, Nemzetiségi és Civil kapcsolatokért Felelős Államtitkárság nem a teljes Magyar Kormány (talán nem is a Minisztérium), hanem csupán a saját nevében tette ezt az ellentmondásos nyilatkozatot.

A MET várja a minisztérium felelős helyreigazítását, és azt, hogy erkölcsi elégtételt is szolgáltat a megbántott közösségeknek, köztük egyházunknak, a Magyarországi Evangéliumi Testvérközösségnek is. A Strasbourg-i Bíróság jogerős döntéséből eredő tárgyalási kötelezettség tudomásunk szerint az Igazságügyi Minisztériumot terheli, mellyel meggyőződésünk szerint korrekt és eredményes megállapodásra fogunk jutni.Dr. Iványi GáborLelkész, a Magyarországi Evangéliumi Testvérközösség elnöke (Budapest)