Ha a kereskedelem normális rendje felborul, "akkor be fogunk avatkozni, nem engedhetjük meg, hogy kifosszák az embereket" - hangsúlyozta Orbán Viktor miniszterelnök az Országgyűlés tavaszi ülésszakának első napján elmondott napirend előtti felszólalásában.
Hozzátette, utasította a nemzetgazdasági minisztert, hogy kezdjen tárgyalásokat a kereskedelmi láncokkal, amelyek jelentősen emelték a liszt, a tej, a tojás, az étolaj árát.
Ilyen emelést nem fogadhatunk el; ha nincs az árakat csökkentő megállapodás, be fogjuk vezetni a hatósági árat, és ha kell, a kereskedelmi profitot is korlátozzuk - közölte. Hangsúlyozta: a kívánatos az volna, ha a kereskedelem állami beavatkozás nélkül működne.
Orbán Viktor arról is beszélt, a kormány olyan béremelésekről állapodott meg a munkaadókkal és a munkavállalókkal, amelyeket a vállalkozások teljesíteni tudnak elbocsátások nélkül. A megállapodás értelmében 2025-ben a minimálbért kilenc százalékkal, 290 ezer forintra emelik, a garantált bérminimumot pedig 349 ezer forintra.
Arról is megállapodtunk, hogy 2026-ban a minimálbért további 13 százalékkal, 2027-ben pedig további 14 százalékkal emeljük majd - jelentette ki. Ismertette: a kormány döntött a gyerekek után járó adókedvezmény megduplázásáról, amelynek értelmében első lépésben július elsejével 50 százalékkal, 2026 január elsején pedig még 50 százalékkal emelkedik a kedvezmény. Az emelés eredményeképpen egy gyerek esetén 20 ezer, két gyerek esetén 80 ezer, 3 gyermek esetén 200 ezer forintot lehet levonni a szülők adójából és járulékából.
Elmondta: a kormány döntött arról is, hogy a szülőknek a CSED és a GYED után nem kell jövedelemadót fizetniük. A miniszterelnök közölte, megkezdték az áfa-visszatérítési rendszer előkészítését a nyugdíjasok számára azon alapvető élelmiszereknél, ahol az áfa meghaladja az öt százalékot.
A zöldségek, gyümölcsök és tejtermékek esetén bizonyos havi összeg esetén visszatérítik az áfát. Az áfacsökkentésével szemben - amikor a pénz a kereskedőnél marad - az áfa visszatérítés oda juthat el, ahová szánják. A kormány most bemutatott döntései lehetővé teszik, hogy a háborús évek után 2025-ben áttörést érjenek le a gazdaságban.
Kitért arra is, Brüsszel vissza akarja vonatni a gyermekvédelmi törvényt.
A miniszterelnök azt is javasolta, hogy - Brüsszel követelésével szemben - ne vonják vissza, inkább tegyenek további lépéseket a gyermekvédelem területén. A gyermekek védelme mindenek felett áll, ezt az alkotmánynak és a törvényeknek is garantálniuk kell - rögzítette.
A kormány azt javasolja: az alkotmányban rögzítsék, hogy Magyarországon férfiak élnek és nők. Szerezzenek érvényt annak az alkotmányos elvnek és elemi emberi igénynek, hogy senki se veszélyeztethesse a gyermekek egészséges fejlődését és a szülők által meghatározott nevelési rendjét.
Azt mondta, nem tudnak megállapodni a brüsszeli bürokratákkal a migráció kérdésében sem. Hangsúlyozta, hogy a brüsszeli migrációs paktumot Magyarország nem fogadja el és nem hajtja végre.