Az alkotmányügyi bizottság hétfőn támogatta azt az első alaptörvény-módosításhoz benyújtott zárószavazás előtti kormányzati módosító indítványt, amely sarkalatossá minősítené a volt államfők jogállásáról és juttatásairól szóló törvényi szabályokat. A testület ellenzéki tagjai felvetették, hogy Schmitt Pál lemondott államfő miatt van-e szükség a változtatásra.
A Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter által benyújtott zárószavazás előtti módosító indítvány szerint nem csak a hivatalban lévő köztársasági elnök, hanem a volt államfők jogállásáról és javadalmazásáról szóló szabályok is sarkalatosak, azaz kétharmados többséget igénylők lennének.
A javaslatot az alkotmányügyi bizottság - kormánypárti tagjainak 16 igen szavazatával - támogatta.
Gaudi-Nagy Tamás, a Jobbik politikusa azt mondta: "nehéz nem arra gondolni", hogy Schmitt Pál "megbukott" köztársasági elnökkel kapcsolatban készült ez a szabályozás. Magyarázatot és alapos indokokat várt azzal kapcsolatban, hogy miért van szükség a módosításra.
Salamon László, a bizottság KDNP-s elnöke erre reagálva arra hívta fel a figyelmet, hogy ez még két volt államfőt, Sólyom Lászlót és Göncz Árpádot is érinti.
Az MSZP-s Lamperth Mónika azt mondta: valaminek változnia kellett az alaptörvény elfogadása óta, hiszen korábban sem Göncz Árpád, sem Sólyom László esetében nem jutott eszébe senkinek, hogy a juttatásokon változtasson, és méltatlan helyzetbe hozza őket. Ugyanakkor úgy vélte: "más morális helyzetben" van Schmitt Pál. Szerinte a társadalom igazságérzetét rosszul érinti, hogy a volt köztársasági elnök "nem habozott" lakás kérelmezni, holott a sajtóhírek és a vagyonbevallása szerint van három budai háza.
Répássy Róbert, a Közigazgatási és Igazságügyi minisztérium államtitkára azt mondta: az államfő juttatásai és a tisztsége megszűnése utáni juttatásai mind a köztársasági elnöki jogállás részét képezik, ugyanakkor az elmúlt hetekben kialakult egy vita arról, hogy ezek a juttatások a köztársasági elnöki tisztség miatt illetik-e meg az államfőt vagy sem.
Hozzátette: ezért azt gondolják, hogy a köztársasági elnök esetén világossá kell tenni, ezek a jogállási kérdések egy sarkalatos törvényben kezelendőek.
A köztársasági elnök jogállásáról szóló új, január 1-jén hatályba lépett törvény szabályozza a jelenlegi és a volt államfőket megillető jogokat és juttatásokat. Az elnök személyi védelméről és a Köztársasági Elnöki Hivatalról (KEH) szóló rendelkezések megváltoztatásához továbbra is elég lenne a parlamenti képviselők egyszerű többségének szavazata.
A törvény szerint a volt államfőt havonta a mindenkori elnöki tiszteletdíj összegének megfelelő juttatás, gépkocsihasználat és sofőr, kétfős titkárság, térítésmentes egészségügyi ellátás, valamint kérelmére lakáshasználati jog illeti meg, úgy, hogy az ingatlant és annak fenntartását a KEH biztosítja.
Matolcsy György azért kezdeményezte április közepén az alaptörvény módosítását, hogy megszüntesse azt az Európai Bizottság által kifogásolt szabályt, amely lehetőséget teremtett volna a Magyar Nemzeti Bank és a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének összevonására. Azt is indítványozta, hogy az új alkotmány átmeneti rendelkezései az alaptörvény részét képezzék.