A felnőttképzésben elmaradott magyar helyzetre hívja fel a figyelmet az Állami Számvevőszék Kutató Intézetének októberben közreadott tanulmánya. A Magyar Nemzet november 16-ai számában közölt adatok szerint ugyanis a magyar lakosság mindössze 3,1 százaléka vesz részt a felnőttképzés valamely formájában. A kutatás eredményeként a tanulmány készítői a felnőttképzésre fordított uniós források felülvizsgálatát javasolják.
Az európai közösség országait vizsgálva a felnőttképzésben részt vevők mértéke hazánkban emelkedett a legalacsonyabb mértékben 2005 és 2008 között. Ebben az időszakban csupán 0,2 százalékkal sikerült növelni az arányt, miközben Dánia és Svédország 10,8 százalékos fejlődést ért el a területen.
Emellett a tanulmány szerint a magyar népesség csaknem egyharmada alulképzett, 16 százaléka pedig funkcionális analfabéta. Ugyan a legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők alkotják az álláskeresők 42 százalékát, az említett végzettségűek csupán 25 százaléka vesz részt a meghirdetett képzésekben. Problémát jelent továbbá, hogy az állástalanok által nagy arányban lakott településeken szinte egyáltalán nincs lehetőség a továbbképzésekre - írja a Magyar Nemzet. A Munkaerő-piaci Alapból finanszírozott képzések csekély eredményekkel büszkélkedhetnek - áll a tanulmányban, mely szerint a munkaügyi központ ajánlásai alapján képzést választók nehezebben helyezkednek el azon társaiknál, akik maguk választották ki a tanfolyamot.
Az elemzők szerint a magyar felnőttképzés nemzetközi összehasonlításban is gyengén szerepel, a szükségesnél alacsonyabb mértékben támogatja a felzárkóztatást és az esélyegyenlőséget sem javítja a megfelelő arányban. Hiányolják a képzések mögött álló hosszú távú stratégiát, a számvevőszék számára pedig a felnőttképzésre fordított uniós források felülvizsgálatát javasolják.
(Forrás: Magyar Nemzet)