A konvergenciaprogram reális, sőt némileg pesszimista prognózisra épül - mondta az MTI-nek Kovács Árpád, az Állami Számvevőszék (ÁSZ) elnöke, aki úgy véli, hogy a reformok megvalósításához társadalmi partnerség, közmegegyezés is kell.
A konvergenciaprogram reális adatokra épül, s fontos törekvése, hogy tisztázza a kormányzati szektor és a gazdaság szereplői közötti határokat - jelentette ki Kovács Árpád. Az ÁSZ elnöke elmondta azt is, hogy a program a fenntartható növekedés megalapozása érdekében világossá teszi, hogy egy struktúrájában, technológiájában, vezetési színvonalában megújulásra törekvő gazdaságot kíván létrehozni.
A program hiányossága, hogy az államháztartás keretei között marad, és nem számol a növekedést korlátozó erejével, illetve annak társadalmi hatásival - közölte -, miközben világos az a szándék, hogy a költségvetés fenntarthatósága csak átfogó reformok révén valósítható meg.
Az ÁSZ elnökének véleménye szerint a kisebb és "olcsóbb állam" megteremtését, a közigazgatás reformját csak hosszabb távra felállított, konszenzuson alapuló, hatástanulmányokkal alátámasztott stratégiai elvek mentén lehet végrehajtani.
"A kiigazítás, a reform azért is indokolt, mert a költségvetési hiány folyamatos növekedése mellett a nagy ellátó rendszerekre - az egészségügyre, a nyugdíjrendszerre - fordított kiadások aránya évről-évre a GDP 22-23 százalékát jelenti, s reformok hiányában egyre többe kerül" - fogalmazott Kovács Árpád.
Az ÁSZ elnöke egyetértett a Magyar Közgazdasági Társaság véleményével, amelyben megfogalmazták, hogy közmegegyezés hiánya akadályozza meg ma a stabil és hosszabb távon érvényesülő programok megvalósulását.
Bár egy ilyen, Brüsszelnek megküldött programnak nem kell feltétlenül tartalmaznia "havária tervet", azaz a negatív forgatókönyv beteljesülése esetén alkalmazható vészprogramot, ennek ellenére hasznos lenne kidolgozni egy "menekülési útvonalat" - javasolta Kovács Árpád.
(MTI)