Az Ab döntése szerint az alkotmányba ütközik, valamint nemzetközi egyezményt sért az az illetékességi szabály, amelynek értelmében egyes ügyekben az a bíróság jár el, ahol az ügyész vádat emel.
Alkotmányellenes továbbá a tanú adatai zárt kezelésének mérlegeléstől függő elrendelése, a 120 óráig tartó őrizet, s az, hogy az őrizet első 48 órájában a védővel való kapcsolatfelvételt jogorvoslat nélkül megtilthatják - tette hozzá.
Az Alkotmánybíróság szerint nem alkotmányos a törvénynek az a kiegészítése sem, amely a nyomozási bíró számára kötelezővé teszi, hogy nyomozástaktikai szempontokra is figyelemmel legyen az eljárásában, továbbá csak bizonyos feltételek teljesülése mellett alkotmányos a büntetőeljárásnak az ismeretlen helyen tartózkodó terhelt távollétében történő lefolytatása.
Mint közölték, az Ab hétfői ülésén több indítványozó - köztük a Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bíróságának elnöke, két országgyűlési képviselő és a Magyar Ügyvédi Kamara elnöke - kezdeményezésére döntött a büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény számos, 2011. július 13-án hatályba lépett módosító rendelkezésének az alkotmányosságáról és nemzetközi szerződésbe ütközéséről.
Az alkotmányellenesnek, illetőleg nemzetközi szerződésbe ütközőnek ítélt rendelkezéseket az Alkotmánybíróság megsemmisítette - fűzték hozzá.
A határozathoz Balogh Elemér, Bragyova András, Dienes-Oehm Egon, Holló András és Lenkovics Barnabás alkotmánybírák párhuzamos indokolást, Dienes-Oehm Egon, Holló András, Kiss László, Lévay Miklós, Pokol Béla és Szívós Mária alkotmánybírák különvéleményt fűztek.
Az Alkotmánybíróság vizsgálata során figyelemmel volt az Emberi Jogok Európai Bíróságának gyakorlatára - áll a közleményben.