Az OBH még nem döntött arról: fellebbez-e a bírák munkaügyi perében

Belföld - 2012-08-24

Az Országos Bírósági Hivatal (OBH) még nem döntött, fellebbez-e a Zalaegerszegi Munkaügyi Bíróság döntései ellen, amelyekben visszahelyezett bírói tisztségébe két, életkora miatt felmentett kaposvári bírót. A hivatal az esetleges fellebbezésről az írásba foglalt határozatok indoklásának ismeretében dönt.

    A Zalaegerszegi Munkaügyi Bíróság csütörtökön jogellenesnek ítélte a köztársasági elnök és a Kaposvári Törvényszék felmentő határozatát.

    Az OBH tájékoztatása szerint a bírói szolgálati jogviszony miatt mintegy 150 munkaügyi per indult, egyedileg eltérő kereseti kérelmekkel. A perekben az OBH azonos elvek mentén kialakított jogi álláspontot képvisel: elismeri, hogy a bírói szolgálati jogviszony megszüntetése jogellenesnek minősül - tudatták. 

    Közlésük szerint ugyanakkor ennek jogkövetkezménye, például a bírók ismételt kinevezhetősége tekintetében az OBH az egyedi ügyekben, a felperesek jelentősen eltérő kereseti kérelmeinek tartalma alapján alakítja ki az adott perben képviselt egyedi jogi álláspontját.

    Mint írták, az OBH nyitott a felperesek egyezségi ajánlataira, "természetesen a közpénzekkel való felelős gazdálkodás követelményeit szem előtt tartva".

    A csütörtöki, zalaegerszegi ítéletekkel kapcsolatban a hivatal közleménye úgy fogalmaz: a bíróság az ítéletek rendelkező részében az OBH jogi álláspontját nem fogadta el.

    A bíróság döntése ellen 15 napon belül lehet fellebbezni, s ha jogerőssé válik az ítélet, a bíróság megküldi a köztársasági elnöknek a bírói jogviszony helyreállítása érdekében.

    Az egyik érintettet, a Kaposvári Törvényszék (KT) 62 éves bírónőjét, címzetes táblabírót július 6-i dátummal mentette fel a köztársasági elnök, majd tíz nappal később a KT elnöke, s a felmentése október elsején lépett volna hatályba. A zalaegerszegi döntés indoklása során elhangzott: az Alkotmánybíróság (Ab) visszamenőleges hatállyal szüntette meg a 62 év feletti bírók nyugdíjazásáról szóló törvényt, és a tárgyaláson a törvényszéket és az Országos Bírósági Hivatalt (OBH) egyaránt képviselő ügyvéd is elismerte a bírónő keresetének jogalapját.