A kezdeményezők a döntés után arra hívták fel a figyelmet, hogy a vízellátási problémákat a vízszint megemelésével meg lehetne oldani.
Az OVB a döntéséről tájékoztatja az Országgyűlés elnökét, majd a parlament várhatóan ősszel napirendre veszi és megtárgyalja a kérdést. A kezdeményezők, köztük a kérdést benyújtó Szammer István, a Kisalföld napilapot is birtokló Lapcom Kft. ügyvezető igazgatója, azt akarják elérni, hogy a mellékágrendszereket össze lehessen nyitni a főmederrel, és így újra egységes legyen a dunai vízrendszer. Ehhez becslések szerint Győrben egy ötmilliárd forintos, míg a teljes térségben további tízmilliárd forintos beruházásra lehet szükség. Az aláírásgyűjtést azért indították, mert a folyam Győr feletti részén épített vízerőművek, vízlépcsők miatt a szigetközi Öreg-Duna-meder az elmúlt fél évszázadban két métert süllyedt, és az egyedülálló szigetközi és csallóközi mellékágrendszer összeköttetése megszakadt a főággal, ez pedig súlyos károkat okoz nemcsak a természetben, hanem a mezőgazdaságnak és a turizmusnak is.
A kezdeményezők július 12-én adták le az összegyűjtött mintegy 82 ezer aláírást tartalmazó gyűjtőíveket az Országos Választási Irodának; ezek érvényességének úgynevezett mintavételes ellenőrzése során állapították meg, hogy a megfelelő aláírások száma 70 ezer és 72 ezer között lehet. Az országos népi kezdeményezések sikerességéhez legkevesebb 50 ezer érvényes aláírásra van szükség. A mostani, mintegy 71 ezer érvényes aláírással támogatott kérdés így szólt: "Akarja-e Ön, hogy az Országgyűlés napirendjére tűzze a szigetközi Öreg-Duna-meder és a győri Mosoni-Duna-szakasz vízgazdálkodási megoldásainak megvitatását?"
Az aláírásgyűjtő ívek leadásának napján tartott - jelképesen egy Parlament előtti rövid hajóúttal összekötött - sajtótájékoztatón a kezdeményező Szammer István arról beszélt, hogy a Győrben és a térségben élők érdekében vállaltak társadalmi szerepet, és akciójukkal azt akarják elérni, kezdődjenek tárgyalások az ügyben, és "történjen végre valami" a szigetközi vízellátás rendezéséért.
Nyerges Csaba, a Kisalföld főszerkesztője akkor arra hívta fel a figyelmet, hogy az Öreg-Duna medre két métert süllyedt az elmúlt ötven évben, mert Ausztriában több tucat vízlépcsőt építettek, és ezek megfogják a folyam hordalékát. A szigetközi és a csallóközi részen ezer ágra szakadó folyam mellékágrendszere mára gyakorlatilag elszakadt a lesüllyedt főmedertől, és így a korábban egységes ökológiai rendszer részei szétszakadtak. Közölte: Győrben, a "folyók városában" már olyan mélyen van a főmeder, hogy a városból "kifolyik a víz", és a korábban pezsgő vízi élet mára gyakorlatilag megszűnt. Nyerges Csaba az OVB szerdai határozata után közleményt küldött az MTI-nek, ebben emlékeztetett arra, hogy a "Vizet a Dunába!" kampányt széles körű civil összefogással a Kisalföld napilap szervezte. Közölte, a szakaszon, ahol már összefolyik a Rába és a Mosoni-Duna, a két folyó együttes vízhozama sem elég ahhoz, hogy elégséges vízszintek legyenek Győrben kis- és középvizes időszakokban.
"A magát egyre mélyebbre ásó és az eltereléssel itt már nem érintett Duna ugyanis egyszerűen kiszívja a vizet Győrből" - írta. A közlemény szerint az országos népi kezdeményezést a Kisalföld azért indította, hogy a Duna elterelésének 20. évfordulóján rávilágítson a szigetközi Öreg-Duna-szakasz rendezetlen helyzetére és a győri Mosoni-Duna vízgazdálkodási problémáira. Arra mutatott rá, hogy ezekre a problémákra létezik műszaki megoldás; a szigetközi Öreg-Duna-szakasz vízgazdálkodásának javítására például a népi kezdeményezés mellé álló Szigetközi Természetvédelmi Egyesület (SZITE) dolgozott ki megoldási javaslatot.
Az általuk szorgalmazott vízszintemelés lehetővé tenné, hogy a jelenleg elzárt szigetközi és csallóközi ágvégek visszabontásával újra egységes, nyitott ökológai rendszer alakuljon ki az Európa-szerte egyedülálló szigetvilágban. Hozzátették: a SZITE-javaslatot a térség köztestületei és országgyűlési képviselői egyhangúlag támogatják. Nyerges Csaba kitért arra, a győri Mosoni-Duna-szakasz kérdése szintén megoldható lenne egy torkolati műtárgy építésével, ami nemcsak a vízszintemelést és a vízi élővilág szabad mozgását biztosítaná, hanem a kishajók és a kirándulóhajók bejutását is lehetővé tenné Győrbe. Erre a tervre hat évvel ezelőtt már elvi vízjogi engedélyt kapott a város, mégsem sikerült azt megvalósítani - fűzte hozzá.