Hónapról hónapra csak dicshimnuszokat hallunk a kormányzati propaganda jóvoltából a bruttó átlagkeresetek növekedéséről, az infláció csökkenéséről és a gazdasági fellendülésről. A valóság és az adatok azonban rendre megcáfolják a kormányt.
Most a KSH kereseti statisztikája mutatja meg, miért nem érzik az emberek az állítólagos javulást. Mit mutatnak az adatok? A teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó átlagkeresete 628 800 forint volt, 13,1%-kal magasabb az egy évvel korábbinál, ennek nettója azonban 418 ezer forint, a kedvezmények figyelembevételével számított nettó kereset mediánértéke pedig 360 100 forint.
Ki kell emelni, a nemzetgazdasági ágak és a területi különbségek rendkívüli módon éreztetik hatásukat a fizetéseken. Az energetikai ipar és infokommunikáció terén a havi egymillió forint is megszokott, a mezőgazdaságban, a szolgáltatóiparban és a vendéglátásban pedig 400 ezer forint, a szociális ágazatban 230 ezer forint, az építőiparban mindössze 330 ezer forint az átlagkereset. A fővárosi, győri vagy székesfehérvári keresetek pedig teljesen más pályán mozognak, mint a békési, nógrádi, szabolcsi fizetések.
A reálkeresetek a KSH szerint 9,4%-kal nőttek a fogyasztói árak előző év azonos időszakához mért 3,4%-os növekedése mellett. Akkor viszont miért nem élnek jobban az emberek? Miért nem nő a fogyasztás, miért van mélyrepülésben az ipar, az építőipar, a kereskedelem?
A probléma az, amit Nagy Márton sem képes megérteni. Egyes ágazatokban lehet, hogy reálbérnövekedés volt, a nemzetgazdaság egészében azonban közel sem akkora, hogy az a fogyasztás érzékelhető növekedésében lecsapódott volna. Továbbá az elmúlt években elinflálódott tartalékokat is próbálják pótolni az emberek, valamint a különféle kölcsönöket is fizetik, melyeket életszínvonaluk fenntartásáért vettek fel korábban.
Végezetül, felfedezhető egy óvatossági motívum is a társadalom viselkedésében, hiszen a covid alatt megtapasztalták a drasztikus jövedelem-visszaesést, azok reálpozíciója pedig mostanra állt vissza a 2019-es szintre.
Egy szomorú ténnyel is szembe kell nézni. Az átlag alatti jövedelemmel rendelkezők jelentős része elszegényedik, ez pedig fékezi a fogyasztást is. Ez mutatkozik meg az áfabevételek közel 1000 milliárdos bevétel elmaradásában is. Egy szó, mint száz: bajban van a kormány, és bajban van a magyar társadalom jelentős része is.
Korózs Lajos, az MSZP elnökhelyettese
Kiadó: MSZP Országos Központ
OS