- Civil szervezetek szerint a kormány elégtelen és védhetetlen érvekkel válaszolt a Velencei Bizottság kritikájára az Alkotmánybíróságról (Ab) és az ügyészségről szóló törvények kapcsán, a kifogások egy részére pedig egyáltalán nem reagált.
Az Eötvös Károly Intézet, a Magyar Helsinki Bizottság és a Társaság a Szabadságjogokért közösen jegyzett, az MTI-hez szerdán eljuttatott közleményében azt írták: a velencei bizottság az Alkotmánybíróságról és az ügyészségről szóló sarkalatos törvényekkel kapcsolatban legutóbb is "komoly aggályokat fogalmazott meg, kritikái azonban újfent leperegtek a kormányzatról".
Hangsúlyozták: a kormány ezekhez a jogszabályokhoz kapcsolódóan eddig egyetlen, a bizottság által jelzett alkotmányossági probléma orvoslását sem helyezte kilátásba, válaszában pedig "alkotmányjogi szempontból túlnyomórészt elégtelen vagy védhetetlen érvekkel állt elő".
A szervezetek véleménye szerint a kormány válasza helyenként cinikus hangvételű, másutt semmitmondó, számos kritikára pedig egyáltalán nem reagál. A magyar kormány a válaszát maga nem tette közzé, az csak a velencei bizottság honlapján olvasható, kizárólag angol nyelven - jegyezték meg. Ennek kapcsán közölték: a Magyar Helsinki Bizottság internetes oldalán magyar nyelvű, kommentált összefoglalást tettek közzé a bizottságnak a két törvényt illető kifogásairól és az azokra adott kormányzati válaszról.
Az összefoglaló szerint az Alkotmánybíróságról szóló törvényből a velencei bizottság többek között hiányolja az Ab függetlenségét biztosító garanciákat, így a testület és tagjai függetlenségének deklarálását, valamint az alkotmánybírák elmozdíthatatlanságának biztosítékait. Erre a kormány a szervezetek által készített fordítás alapján azt válaszolta: annak ellenére, hogy a testület függetlenségének alapelvéről az alaptörvény nem ejt szót, a jogszabály általános rendelkezéseiből a testület függetlenségére vonatkozó következtetés levonható.
A választ a dokumentumban megjegyezték: a kormány nem reagált a velencei bizottság azon kritikájára, miszerint az alkotmánybírák választásának jelenlegi módja nem segíti a testület távoltartását a politikától, különösen a mostani helyzetben, amikor a kormánypárt egymaga kétharmados többséggel bír.
Az ügyészségi törvénnyel kapcsolatos bizottsági aggály egyebek mellett, hogy egy, az átmeneti rendelkezésekben szereplő szabály a legfőbb ügyészt feljogosítja az adott ügyben eljáró bíróság megválasztására. A civil szervezetek összefoglalója szerint a velencei bizottság kategorikusan a felhatalmazás eltörlését kívánja. A fordítás szerinti reakciójában a kormány ezzel szemben a többi között azt az érvet állítja, hogy egy ügy eldöntésének kimenetele nem függhet a vádemelés helyétől, hiszen az a törvény előtti egyenlőség elvét kérdőjelezné meg.
A szervezetek ehhez hozzáfűzték: a törvény előtti egyenlőség elvére való hivatkozás "vakvágány", mert a törvényes bíróhoz való jog értelmét kérdőjelezi meg.
Az Európa Tanács égisze alatt működő, tekintélyes alkotmányjogászokból álló Velencei Bizottságnak az Alkotmánybíróságról, a nemzeti kisebbségek jogairól, valamint az ügyészségről szóló magyar törvényekkel kapcsolatos szakvéleményét június 19-én hozták nyilvánosságra. Ebben - amellett, hogy alapvetően megfelelőnek minősítették a jogszabályt - számos módosításra tettek javaslatot. Arról októberben várható döntés, hogy az Európa Tanács monitoring eljárás alá helyezi-e Magyarországot a jogállamiság helyzetét érintő aggályok miatt.