- Az Alkotmánybíróság (Ab) keddi teljes ülésén kezdi tárgyalni az úgynevezett civiltörvényt - derül ki a testület honlapján közzétett napirendből.
A külföldről támogatott szervezetek átláthatóságáról szóló törvényt tavaly júniusban fogadta el az Országgyűlés.
A törvény hatálya alá tartozó egyesületek és alapítványok kötelesek bejelenteni a bíróságon, ha a kapott tárgyévi támogatások összege eléri 7,2 millió forintot. Az érintett szervezeteknek fel kell tüntetniük a honlapjukon, valamint az általuk kiadott - a médiatörvény szerinti - sajtótermékekben és egyéb kiadványokban, hogy külföldről támogatott szervezetnek minősülnek.
A jogszabály nem vonatkozik többek között a sporttörvény hatálya alá tartozó egyesületekre, valamint a vallási tevékenységet végző és a nemzetiségi szervezetekre.
A fideszes előterjesztők indoklása szerint a civil szervezetek és alapítványok az általuk ellátott tevékenységek, illetve az alapítóik által kitűzött célok megvalósításán keresztül a demokratikus ellenőrzésben és közvélemény-formálásban fontos szerephez jutnak. Ezért alapvető közérdek fűződik ahhoz, hogy a társadalom számára egyértelmű legyen, milyen érdekeket képviselnek ezek a szervezetek. Figyelemmel kell lenni továbbá azokra a kihívásokra, amelyeket a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozásával összefüggésben az átláthatatlan eredetű pénzmozgások jelentenek.
Több alkotmánybírósági indítvány született a törvény miatt, ezek közül az ellenzéki országgyűlési képviselők által jegyzett indítványt kezdi tárgyalni az Ab január 16-án, kedden. A júliusban benyújtott indítványhoz az összesen 199 honatya egynegyedének támogatását az LMP, a Jobbik és az MSZP képviselői, továbbá függetlenek biztosították.
Az indítvány a törvénnyel kapcsolatos alkotmányossági kifogásait többek között a jogbiztonság és az egyenlő bánásmód sérelmére, továbbá az aránytalan jogkorlátozásra alapítja.
Az indítvány szerint sérti a jogbiztonságot, hogy a törvény szövege nem egyértelmű például abban a vonatkozásban, hogy egy magyar személy külföldi bankszámláról, vagy egy külföldi magyar bankszámláról történő utalása külföldinek számít-e a törvény alkalmazásakor.
Az indítvány szerint hátrányos megkülönböztetést valósít meg a törvény azzal, hogy egyes hasonló szervezeteket nem terhelnek a rendelkezései. Továbbá aránytalan jogkorlátozást valósít meg a törvény a jó hírnév és a véleménynyilvánítás szabadságának sérelmével.
Miután több indítvány is érkezett a törvény ügyében, többek között civil szervezetektől is, a jövő keddi alkotmánybírósági ülésen még nem várható érdemi döntés