Évértékelő - Orbán: a magyarok lázadtak fel elsőként

Visszakövetelik a hazájukat és azt a világot, amelyben egykor otthon érezték magukat. Ez ömlik az amerikai, a francia, az olasz, a holland és az osztrák választási kampányokból is – fűzte hozzá.

A nyugat-európai vezetők ma „hazájuk megmaradásáról, a globalizmus szörnyűségeiről, a nemzeti létükre törő migránsáradatról és a világméretű pénztőke feneketlen bendőjéről" beszélnek, súlyos kételyek gyötrik őket a jövőjük felől. Mi is az Európai Unió tagja vagyunk, mi sem vonhatjuk ki magunkat ezek alól a hatások alól – figyelmeztetett a kormányfő.

A nemzetek fellázadtak a globalisták ellen, a középosztály pedig fellázadt a vezetők ellen. Ez azt jelenti, hogy a szuverén országok szemben állnak a globalistákkal, a választók pedig a brüsszeli bürokratákkal – szögezte le.

Szólt arról is, egykor még a régi nyugati demokráciák magasabb rendű minőséget képviseltek, mint a szocializmusból éppen csak kivergődött közép-európai demokráciák. Ám azóta Nyugat-Európában és Amerikában is beköszöntött a nyitott társadalmak korszaka és a politikai korrektség az érvelés alapú demokrácia helyett.

Létrejött a világtörténelem legbizarrabb koalíciója az embercsempészek, a jogvédő aktivisták és az európai csúcspolitikusok között arra, hogy tervezetten Európába szállítsanak sok millió migránst – jelentette ki.

Ha az Európai Unióban állandósul a túlnyomás, a szelepek előbb-utóbb felmondják a szolgálatot és az emberek fellázadnak, vagyis szavazatukkal elzavarják a liberális elitet – húzta alá.

A miniszterelnök arról is beszélt, hogy Magyarországon már 2010-ben meghirdettük és két év munkájával felépítettük a saját magyar politikai és gazdasági rendszerünket, létrejött a testreszabott magyar modell, a nemzeti együttműködés rendszere.

Ragaszkodnunk kell ahhoz, hogy az adócsökkentéseknek és a béremeléseknek mindig a versenyképes magyar gazdaság legyen a vasfedezete – fogalmazott.

Bátran újra kellett húzni a határvonalakat a politikai és a gazdaság között, az állam és a piac között, a bevált és az új ötletek között. Mindezt úgy, hogy közben az ország stabilitása egy pillanatra sem inoghatott meg - hívta fel a figyelmet a kormányfő.

Kiemelte, „a politikai stabilitás elvesztése olyan luxus, amit nem engedhetünk meg magunknak és nem is fog bekövetkezni, amíg mi állhatunk a kormánynál".

Mi lázadtunk először, amikor úgy döntöttünk, hogy hazaküldjük az IMF-et, elszámoltatjuk a bankokat, megadóztatjuk a multikat és felszámoljuk a devizahiteleket – sorolta. Azt mondták, nem lehet egyszerre rendbe tenni a pénzügyeket és megindítani a gazdasági növekedést, ehhez képest a magyar gazdaság négy éve töretlenül növekszik – jegyezte meg.

„Kitűztük a teljes foglalkoztatást, az egymillió új munkahelyet. Eltelt hét év és már 700 ezer új munkahelynél tartunk".

A rezsicsökkentésről szólva elmondta, sikerült letörnünk az energiaszolgáltatók, az ellenzék, valamint Brüsszel közös ellenállását és megcsináltuk.

Bár Brüsszel, Berlin és az Egyesült Államok akkori kormánya kihirdette, hogy a migránsáradatot nem szabad megállítani, mi ellenálltunk, határt húztunk és ezzel megvédtük Magyarországot és Európát is – mutatott rá, hozzátéve: a népszavazással megtiltottuk, hogy mások döntsék el, kik jöhetnek be az országunkba és kik nem.

„Fekete bárányok voltunk, mára sikertörténet lettünk" – mondta, példaként említve, hogy a pénzügyi hitelminősítők is sorra felértékelnek minket.A miniszterelnök arra is kitért, 2016-ban végre az alsó középosztálynál is megmozdult az élet: nőnek a bérek, csökken a családok adóssága és egyre többet vásárolhatnak. Minden munkahelyet, minden rendesen elvégzett munkát és a munkásokat is becsüljük meg – javasolta. Ezért emelik a minimálbért 15, a szakmunkás minimálbért 25 százalékkal. Felhívta a figyelmet arra is: képesnek kell lennünk arra, hogy a saját országunkat mi tartsuk fönn, ahelyett, hogy vendégmunkásokat hívnánk be.

Orbán Viktor kijelentette, a magyarok jövője – ideértve a diákokat és a nyugdíjasokat is – biztosítva van. Magyarország erősödik és fejlődik, ezért mi, magyarok dolgoztunk meg – húzta alá. Kifejtette, adósságunkat folyamatosan ledolgozzuk, gazdaságunk folyamatosan nő, a bérek emelkednek, és hamarosan el fog jönni a teljes foglalkoztatás.

A határaink védettek, a közbiztonság kézben van tartva, a rendőrség és a katasztrófavédelem is megfelelően végzi a feladatát – közölte.

Családtámogatási rendszerünkről elmondta: lassan Európában is egyedülállóan kiterjedt és sokoldalú, példaként említve, hogy 730 ezer diák ingyen kapja a tankönyvet.

Az iskolában nemcsak oktatják, hanem nevelik is a tanulókat: a mindennapos testnevelés, a hit és erkölcstan marad, sőt emelik a minőséget – tette hozzá.

További eredményként értékelte, hogy már a második szakma megszerzését is fizeti az állam, valamint, hogy 2010 óta több mint 97 ezer magyar tanulhatott vagy oktathatott külföldön.

Emellett 2013 és 2017 között 50 százalékkal emelkedik átlagosan a pedagógusok fizetése; az oktatóké, kutatóké 2018-ig 27 százalékkal nő; a szakorvosok és szakgyógyszerészek bére 207 ezer forinttal emelkedik; az ápolók fizetése 2018-ig pedig átlagosan 56 százalékkal növekszik

A biztonságos fejlődésünkhöz szükséges külpolitikai és külkereskedelmi megállapodásokat megkötöttük, önálló külpolitikát folytatunk – mutatott rá a kormányfő.

Hangsúlyozta: a világgazdaság és világpolitika minden fontos szereplője érdekelt, legalábbis nem ellenérdekelt Magyarország sikerében.

Hozzátette: a magyar export éppen tegnap döntött történelmi csúcsot, ami azt jelenti, hogy egyre inkább versenyképesek vagyunk az egész világban.

Orbán Viktor beszédében kiemelte: „diplomáciai rekordév elé nézünk", azaz orosz elnök után hamarosan érkezik a kínai miniszterelnök, Izrael miniszterelnöke, hazánk irányítja júliustól a V4-ek munkáját, ősszel pedig 16 közép-európai állam vezetői fognak tanácskozni Budapesten. „A holnap miatt nincs okunk idegeskedni" – jegyezte meg.

A családok talpra fognak állni, és anyagilag is össze fogják szedni magukat – húzta alá a miniszterelnök. Ennek kapcsán megjegyezte: ha mindenki elvégzi a munkáját és betartja a törvényeket, akkor mindenki léphet előre egyet. Ugyanakkor rámutatott: „messze vagyunk még attól, hogy azt is mondhassuk elég". Egyúttal azt tanácsolta: mindenkinek most kell szerénynek lenni.

A demográfiai folyamatokat érintve a kormányfő azt mondta: a házasságkötések száma nő, a népességfogyás nem volt ilyen lassú évek óta, de a fogyás – ha lassú is -, csak fogyás marad.

"Az, hogy ki hány gyermeket vállal minden ember legszemélyesebb döntése, bár személyes, de a legfontosabb is közösségünk számára" – fogalmazott. Ezért a kormányfő szerint a siker kulcsa a családpolitika kiszámíthatóságában és a kitartásban van, ezért a kormány minden segítséget megad, ha valaki a gyermekvállalás mellett dönt.

Egyúttal Orbán Viktor annak a meggyőződésének adott hangot, hogy van összefüggés a kormány immáron hétéves családpolitikája, és hogy „ez a nemzet meg szeretne fiatalodni".

Vajon a felnövekvő generációk megértik-e azt, hogy csak úgy maradhatunk meg független nemzetként, ha mindenek előtt magyarnak valljuk magunkat? – tette fel a kérdést. Ezt iskoláinkban pontosan meg kellene tanítanunk, mert a gyermekeink csak így érthetik meg, hogy mi köt és mi tart össze bennünk – szögezte le.

„Itt dörömböl az ajtónkon a robottechnológia és a digitális forradalom, amely a gazdaság után elérte a gazdaság után az élettudomány világát is " – közölte, hozzátéve: nemcsak a gépek, a technológia és az ismeretanyag változik, de lassan kilétünk és emberi mibenlétünk megváltozásával is szembe kell néznünk. A tudomány eredményei és a betegségek gyógyítása lelkesítő hatásúak, de a távlatok fel is zaklatnak bennünket, ezekre a változásokra is fel kell készülnünk – hívta fel a figyelmet.

A jövő kapcsán Orbán Viktor hangsúlyozta: 2017-ben a magyar politikának öt súlyos kérdésre kell választ adnia, „öt nagy támadás kell kivédenie", ezért 2017-ben új nemzeti politikára lesz szükségünk.

Idén Brüsszel meg akarja tiltani a rezsicsökkentést, tervük már az asztalon van – mondta, hozzátéve: az országok független energiapolitikája helyett központi szabályozást akarnak, amivel elvennék a tagállamok ármegállapítási jogát.

Napirenden marad a migráció ügye is – mutatott rá a kormányfő. Kifejtette: az illegális bevándorlás hiába vet fel megoldhatatlan problémát és terrorveszélyt, a migránsok korlátlanul mozoghatnak egész Európában, míg ügyüket véglegesen el nem bírálják.

2017-ben szembe kell néznünk a nemzetközi szervezetek felerősödő aktivitásával is, ugyanis egyre több országban – köztük hazánkban is – egyre nagyobb gondot okoz, hogy külföldi pénzekkel akarják befolyásolni a politikát – hangsúlyozta: megjegyezve: már éppen elégszer bebizonyítottuk, hogy képesek vagyunk dönteni a saját sorsunkról.

Ennek kapcsán felhívta a figyelmet arra, hogy itt nem a civil szervezetekről van szó, amelyek valamely ügyet sikerre akarják vinni, hanem itt nemzetközi szervezetek fizetett aktivistáiról és magyarországi irodáiról van szó.

„Teszünk-e valamit legalább az átláthatóság és a megismerhetőség érdekében?" – jegyezte meg.

„Itt nagytestű ragadozók úszkálnak a vízben, ez Soros György határokon átnyúló birodalma rengeteg pénzzel és nemzetközi nehéztüzérséggel" – fogalmazott Orbán Viktor.

A miniszterelnök szerint „betelt a pohár" azzal, hogy a népszavazáson kinyilvánított népakarattal szemben Soros György szervezetei azon dolgoznak, hogy 100 ezer szám szállítsák az illegális bevándorlókat Európába.

„2016-ban az is kiderült, hogy Brüsszel újabb és újabb gazdasági jogosítványokat akar magához venni a tagállamoktól, az akció neve brüsszeli nyelven: szociális pillér" – fogalmazott. Ennek kapcsán emlékeztetett: Brüsszel már korábban is megakadályozta, hogy a magyar kormány adót csökkentsen. Adót emelni lehet, adót csökkenteni nem – jegyezte meg. Kérdés a miniszterelnök szerint, hogy dönthetnek-e saját adópolitikájukról a nemzetek?

Orbán Viktor szerint Brüsszel támadás alá veheti a munkahely támogatásokat is. Ezzel összefüggésben elmondta: kérdés, hogy a nemzetek dönthetik-e el, hogy akarnak-e munkahelyteremtő támogatásokat adni vállalataiknak, vagy ezt a jogot is át kell adnunk Brüsszelnek?

„Ebben a kérdésben egyértelmű választ kell adnunk nekünk, magyaroknak, ha azt akarjuk, hogy Magyarország a 2017-es évben is győztes ország legyen" – szögezte le.

Egyúttal rámutatott, hogy valójában mind az öt kérdés mögött a nemzeti önrendelkezés joga van. Szavai szerint, ha a fenti öt kérdésben biztos és szilárd válaszokat akarunk, akkor egyetértésre kell jutni az emberekkel. „Kérdeznünk kell, magunk mellé kell állítani őket, ahogy eddig is tettük" – húzta alá a miniszterelnök.

Azzal kapcsolatban, hogy jól vezette-e a kormány az országot 2016-ban, Orbán Viktor kifejtette: „lehet itt béremelés, adócsökkentés, teljes foglalkoztatás, a magyar ember azt gondolja: szeretném látni azt a kormányt, amivel én meg vagyok elégedve".

Ilyen a magyar észjárás, s mivel ilyen, az elégedetlenség hangjai miatt soha sem szabad megsértődni – fogalmazott a kormányfő. "Éppen elég sértődött miniszterelnököt láttam már, higgyék el, nem nyújtottak valami felemelő látványt" – jegyezte meg

Nemcsak megsértődni, elbizonytalanodni sem szabad – hívta fel a figyelmet, hozzátéve: a magyarok épp eleget szenvedtek a bizonytalan, tehetetlen, „böszme" vezetőktől, azoktól, akik mindig azt magyarázták el nekünk: mit miért nem lehet.

Mint mondta: a szocialista kormányzás kultúrájából kiszakítottuk magunkat, ez minden mai eredményünk ősforrása. Magyarországnak végre sikerült átlépnie az önsajnálat kultúrájából a cselekvés kultúrájába – mutatott rá.

Márai Sándor szavait idézve hangsúlyozta: „nincs módunk középszerűnek lenni", ez a magyar politikai vezetés vastörvénye is. „A magyarok sohasem érhetik be középszerű vezetéssel és középszerű kormánnyal, többre van szükségük és többet is érdemelnek" – fűzte hozzá.

Ugyanakkor megjegyezte: sokak szerint olyan a jó vezetés, hogy amikor megérkezünk, az emberek azt gondolják, hogy nem is volt szükség a vezetőire.

Legyen a 2017-es olyan év, hogy úgy érezzük ment ez magától is, mint a karikacsapás. Hajrá Magyarország, hajrá magyarok! – zárta beszédét Orbán Viktor.

Forrás:fidesz.hu