Gyurcsány Ferenc bocsánatot kért

A kormányfő határozottan visszautasította, hogy az első Gyurcsány-kormány adatokat hamisított volna, hogy tudatosan félrevezette vagy becsapta volna az embereket. Mint mondta, a balatonőszödi beszéd ilyen értelmezése hazugság. A miniszterelnök hozzátette: bocsánatot kér azért is, mert a gazdasági és politikai érdekek, valamint a szociális szándék között nem volt egyensúly, mert fenntartották a látszatát annak, hogy nagyobb teljesítmény nélkül lehet nagyobb jövedelemhez jutni, mert elodázták a reformokat.

\"Bocsánat\" - mondta beszédének ebben a részében többször is a kormányfő. Külön bocsánatot kért balatonőszödi beszédének stílusa miatt, a \"nyers és indulatos fogalmazásért\", amelyet - mint hozzátette - nem engedhet meg magának a miniszterelnök. Indokolt tehát, akiket ez sért, azoktól bocsánatot kérni - mondta Gyurcsány Ferenc.

A kormányfő sajnálatát fejezte ki amiatt, hogy a beszéd lehetőséget teremtett a harmadik Magyar Köztársaság alkotmányos rendje elleni ellenzéki támadáshoz.

Gyurcsány Ferenc a továbbiakban arról beszélt, a politikában versengő feleknek el kell tudni fogadniuk egymás legitimitását - ami a választóktól ered, tehát nem lehet megkérdőjelezni, mert aki ezt teszi, nem demokrata -, el kell ismerniük, hogy más-más elképzelésekkel ugyan, de a közjót keresik.

Kitért arra, hogy ma Magyarországon nem ez a helyzet; ennek fő okát a miniszterelnök abban látja, hogy 1998 körül a jobboldalon olyan kijelentések és vélemények jelentek meg, mint például \"kommunista kutyából nem lesz demokratikus szalonna\", vagy később: \"a haza nem lehet ellenzékben\", vagy \"a baloldal, amikor tehette, mindig rárontott saját nemzetére\".

Ez a hatalmi önzés politikája, ami kizárólagosságra törekszik - hangsúlyozta Gyurcsány Ferenc, majd hozzátette: ebből fakad a hazugságok politikája. Ezután több példát sorolt arra, hogy a magyar politika - ahogy mondta - tele van hazugságokkal.

Mint említette, különböző hazugságmódok vannak: ilyen a hazug vád, vagy a gyáva politika. Szavai szerint jó példa erre a százszázalékos gázáremelés emlegetése, vagy az önkormányzati választás népszavazásként történő beállítása.

Gyurcsány Ferenc kettős beszédnek nevezte, hogy egy politikus mást mond külföldön és Magyarországon. Hozzátette: a politikai hazugságoknak az az eredményük, hogy torz közéleti és társadalmi kultúra alakul ki, valamint végzetes megosztottság jön létre. E gondolatmenet végén rámutatott: a kormányoldal sem volt mentes a politika hazugságoktól, de éppen ennek beismerése volt a balatonőszödi beszéd.

Gyurcsány: a vita az alkotmányosság megvédéséről szól

Gyurcsány Ferenc szerint a pénteki országgyűlési vita arról szól, engednek-e annak, hogy a parlamenti kisebbség támadást indítson az alkotmányosság ellen, engednek-e a zsarolásnak és a fenyegetésnek.

\"Arról szól ez a parlamenti vita, a parlament erős-e, hogy megvédje a harmadik Magyar Köztársaságot, hogy szembefordul-e a fenyegetéssel, vagy gyáván megfutamodik\" - hangsúlyozta a miniszterelnök a pénteki országgyűlési bizalmi szavazás vitájának kezdetén elhangzott beszédében.

Mint mondta, ebben a vitában demokraták és az alkotmányos demokrácia ellenfelei állnak egymással szemben. Hozzátette: a Fidesznek az a célja, hogy elvitassa a parlamenti többség jogát, kicsikarja az előrehozott választásokat, kétharmados többséget szerezzen, végül új alkotmányt írjon \"Orbán Viktor szája íze szerint\".

Gyurcsány Ferenc arra kérte az Országgyűlést, ne engedjen a zsarolásnak és a fenyegetésnek. A demokraták dolga, hogy megvédjék a demokráciát - tette hozzá a miniszterelnök. A kormányfő szerint a Fidesz annak érdekében, hogy menesszék a miniszterelnököt, ultimátumot ad, zsarol, támadja a demokráciát. Feltette a kérdést: engedhetnek ennek a zsarolásnak a nyugalom helyreállítása érdekében, de milyen nyugalom lesz az, amit az alkotmányos demokrácia sértésével érnek el.

Gyurcsány Ferenc kiemelte: az Országgyűlés egyik pártja nem tudja elviselni, hogy ellenzékben van. Azzal érvelnek, hogy - mint a kormányfő hozzátette -, a haza nem lehet ellenzékben. \"Beszéljünk világosan: azt gondolom, nem a haza van ellenzékben, hanem egy párt. Egy párt, amely ha jól teszi a dolgát, a választók akaratából a következő választásokon megbízást kaphat a törvényhozásban többségi mandátumra\" - mondta Gyurcsány Ferenc.

Beszéde végén azt mondta: az Országgyűlésnek kell eldöntenie, enged-e az alkotmányos rendet érő támadásnak, vagy megvédi azt. Mint mondta, az utcai politizálás csak bizonytalanságot idéz elő, ezt nem akarja az ország. Gyurcsány Ferenc végül bizalmat kért az Országgyűléstől. \"Magyarországnak békére és nyugalomra van szüksége. És egy új kezdetre. Magyarországért, a köztársaságért\" - zárta mintegy negyvenperces beszédét a miniszterelnök.

(MTI)