Gyurcsány Ferenc: két szűk esztendő következik

"Amire nem lesz hajlandó a kormány (...), hogy a rendelkezésre álló kereteken túltervezze a költségvetést" - jelentette ki a kormányfő, hozzáfűzve, hogy a büdzsének meg kell felelnie a konvergenciaprogramnak is. A jövő évi költségvetés kapcsán elmondta: a tárcák a tervezési előirányzathoz képest összesen 300 milliárd forinttal szeretnének többet kapni, miközben a kormány mozgástere, a konvergenciaprogramban jelzett 6,8%-os hiányt tartva, 30 milliárd forint körül van.

Hozzátette: az egyes minisztériumoknak ezért biztosan át kell tervezniük a rájuk vonatkozó költségvetési fejezetet.

A kormányfő beszámolt arról, hogy a jövő évi költségvetés olyan lesz, amely túlmutat a 2007-es éven, és az azt követő három, négy évre is lesz kitekintése. Minden korábbi költségvetésnél mélyebben fogja bemutatni a következő időszak költségvetési, államháztartási folyamatait, annak érdekében, hogy előre fel lehessen készülni a következő évekre - közölte.

A miniszterelnök tájékoztatta a képviselőket, hogy a költségvetésről első olvasatban a kormány szerdai ülésén tárgyal, ezt követően érdekegyeztetés és társadalmi párbeszéd kezdődik, és a törvényi előírásoknak megfelelően október 31-ig benyújtják a parlamentnek a törvényjavaslatot.

Gyurcsány Ferenc szerint a következő évben sem lesz az ideinél több "közforrás" az egészségügyre, és ráadásul hat százalékos inflációval is számolni kell.

Kijelentette: az egészségügy mai állapotában pénzügyileg nem fenntartható, változtatás nélkül a jelenlegi viták megszaporodnának, ugyanakkor csak több pénzzel egyébként sem oldható meg minden gond és baj. Olyan, az intézményrendszer egészét érintő fejlesztési programot kell a kormánynak elkészítenie, amely azt mondja valamennyi polgárnak, hogy "nem vagy kevésbé fontos, mint az, aki mondjuk egy egészségügyi ellátás szempontjából előrébb járó dunántúli megyében született" - mondta.

Véleménye szerinte Magyarországon egyszerre van jelen az üzleti egészségügy és a valamennyiünk közkincsét képező egészségügy, a legnagyobb kérdés, hogy e kettő hogyan fér meg egymás mellett. Az elmúlt évtizedben ezt a kérdést nem tették fel soha, mindig csak részproblémákkal foglalkoztak - jegyezte meg.

Mint mondta, a válasz a biztosítás alapú egészségügy, amelyik közvetíthet e kétféle egészségügy között, kiszámítható viszonyokat teremtve. "Nehéz reformokat bevezetni, de muszáj. Nem magunk miatt, hanem az ország miatt és a gyermekeink miatt" - hangsúlyozta.

Reagálások

Navracsics Tibor (Fidesz) szerint Gyurcsány Ferenctől, amióta kormánya megkezdte a működését, ugyanazokat a gondolatokat lehet hallani, tetteket viszont nem látni. Erről hétfőn napirend előtt beszélt a Fidesz frakcióvezetője a parlamentben, a miniszterelnök felszólalására reagálva. Navracsics azt hangsúlyozta: nem működik az államgépezet, áll az államigazgatás. Véleménye szerint a kormánynak három feladata van: a stabil költségvetésnek és az államigazgatás stabil működésének a megteremtése, valamint a közszolgáltatások stabil üzemeltetése.

A kormány figyelmébe ajánlotta a miniszterek anyagi felelősségét a költségvetési irányzat túllépéséért. Így az eddigieknél szigorúbban lehetne érvényesíteni a költségvetési előirányzatokat - tette hozzá. Hangsúlyozta: itt az ideje, hogy a minisztériumok átalakítása, ami öt hónappal ezelőtt elkezdődött, végre befejeződjön.

Csáky András (MDF) közölte: abban, hogy a magyar államháztartás és a politika légköre ebbe az állapotba jutott, a Gyurcsány-kormánynak van felelőssége. Kiemelte azt is, az egészségügy morális és anyagi válságban van. Hozzátette: az egészségügyben nem reform az, ha az egyik pillanatról a másikra azt mondjuk az intézményeknek, hogy a mai naptól kezdve 15-18-20 százalékkal kevesebb pénzből kell ugyanazt az ellátást biztosítaniuk.

Kuncze Gábor (SZDSZ) arról beszélt, hogy a következő két évben nagy erőfeszítéseket kell tennie a kormánynak, hogy a költségvetés megbomlott egyensúlyát helyreállítsa. Kiemelte: folyamatos vita van arról, hogy rossz a helyzet az egészségügyben, valamit tenni kellene, ugyanakkor viszont rendre hiányoznak azok a programok, amelyek segítségével ezen a helyzeten változtatni lehetne.

Katona Béla (MSZP) arra emlékeztetett: közös érdek, hogy az ország fejlesztésére fordítható 8 ezer milliárd forintot "a lehető legjobban használjuk fel". Véleménye szerint manapság a képviselők sokat beszélnek a reformokról, ami azonban, mint megjegyezte, nem más, mint "visszatérés egy normális működéshez".

(MTI)