Június 27-én közöltük Kósa Lajos parlamenti interpellációját. Most dr. Lamperth Mónika önkormányzati és területfejlesztési miniszter válaszát és Kósa Lajos elutasító véleményét közöljük.
DR. LAMPERTH MÓNIKA önkormányzati és területfejlesztési miniszter: Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Úr! Ön az írásos interpellációjában ezt az utóbbi igazságtalanságot részletesen bemutatja úgy, ahogy szóban elmondta, de most még egyet elmondott szóban. Ez arra vonatkozik, hogy az úgynevezett panelpályázat miért csak a panellakásokra vonatkozik, miért nem vonatkozik a nem iparosított technológiával és más tulajdoni formában lévő lakásokra is. Én csak egy mondattal szeretném ezt megérvelni, és utána az interpelláció második részére térnék rá.
Nekem meggyőződésem, hogy amikor 2001-ben elindult a panelprogram, akkor ebben a döntésben benne volt az, hogy történelmi műszaki adóssága van a mindenkori kormányoknak a panellakásban lakókkal szemben. Lehet, hogy ez egy furcsa kifejezés, de mégis igaz, mert az államnak van abban felelőssége, hogy annak idején ezek a lakások úgy épültek meg, ahogy, és hogy egyébként úgy lettek eladva vagy átadva a volt tanácsi bérlakások kategóriájából az állampolgároknak, hogy felújítási alapot nem kaptak ezek a házak.
Tehát én azt gondolom, hogy ez a panelprogram nemcsak hogy igazságos, hanem egy indokolt és nagyon sikeres programja az elmúlt éveknek. Több tízezer lakás került fölújításra ezzel a támogatási rendszerrel, amiben az állami, az önkormányzati felelősségvállalás és az ott lakók közös felelősségvállalása egy nagyon jól működő pályázati rendszerben végül is szép eredményeket hozott, nemcsak Debrecenben, hanem másutt az országban, Pécsett, Székesfehérváron, Kaposváron, Budapesten több kerületben. Tehát én azt gondolom, hogy ez egy eredményes és jó program.
Ami azt a kérdést illeti, amit képviselő úr az interpellációban részletesen kifejtett, hogy az átalakuló lakásszövetkezetek, amelyek éppen társasházzá alakulnak át, vagy fölszámolási eljárás alatt vannak, nem részesülhetnek ebből a pályázati forrásból, nem pályázhatnak: én azt gondolom, abban a képviselő úrnak tökéletesen igaza van, hogy az baj, ha ez a felszámolási eljárás ilyen sokáig elhúzódik. De szerintem nem az a megoldás, hogy ezekre is kiterjesztik a pályázati lehetőséget, hiszen ön is írta az írásos interpellációjában, hogy ezeknek a lakóközösségeknek egyébként hitelt sem adnak a bankok. Ha a bankok a saját pénzüket kockáztatva látják egy ilyen konstrukcióban, merthogy itt van egy függő jogi helyzet - merthogy valami átalakulás van, ami jogilag nem precízen definiálható adószám nélkül és egyéb módon -, akkor én azt gondolom, hogy a közpénzeknél is ugyanilyen felelősséggel kell eljárni.
Én utánanéztem a Lakásszövetkezetek Országos Szövetségénél, az ő állásfoglalásuk szerint évente egy-két ilyen eset van csak. Szó sincs arról a nagy tömegű problémáról, amit ön már létszámban vagy tömegben jelzett. Tudok arról, hogy Debrecenben van egy ilyen probléma, egy lakásszövetkezetből kiváló és társasházzá alakuló csoportnak ez egy konkrét problémát jelent. Én azt gondolom, kell keresni a megoldást. Érdemes a fölszámolóval is erről tárgyalni, hogy engedje ki őket ebből az eljárásból, van erre lehetőség. De miután nem ismerem jogilag a részleteket, nyilván nem fogok jogi állásfoglalást mondani. Csak azt az elkötelezettségemet szeretném jelezni, hogy kell rá valamilyen megoldást találni, de azt nem tartom jó megoldásnak, hogy a pályázati lehetőséget kiterjesztjük erre a kategóriára is. A bizonytalan jogi helyzet miatt, ami folyamatban lévő eljárásra, fölszámolásra vonatkozik, azt gondolom, indokolt, hogy nem engedte eddig a pályázati szisztéma - hozzáteszem, kezdetektől -, hogy ők részt vegyenek egy ilyen közpénzekről döntő pályázati rendszerben.
KÓSA LAJOS (Fidesz): Elnök Úr! Tisztelt Miniszter Asszony! Megvallom őszintén, egy icipicit csalódott vagyok, mert azt gondoltam, hogy a felvetésem talán alkalmat ad arra, hogy nézzük meg azt, hogy nem lenne-e érdemes azt a szabályt bizonyos esetekben a felszámolásoknál bevezetni, hogy limitáljuk a felszámolás idejét, mert mégiscsak lehetetlen állapot az, hogy ilyen limit híján több ezer ember sorsa bizonytalan. Húsz éve nem tudják bejegyeztetni a tulajdonjogukat, mert van egy felszámolás, mindig van peres feljegyzés, 8 ezer fős lakásszövetkezetnél nyilvánvaló, hogy a közös költségek vagy egyéb problémák kapcsán ilyeneket csinálnak.
Én az ön helyében, megvallom őszintén - de nincsen jogom önnek tanácsot adni, csak elmondom -, azt tettem volna, hogy az igazságügy-miniszterrel konzultálok, és azt mondom, hogy igen, megkeressük a megoldást arra, hogy ezeket a lehetetlen helyzeteket, amelyek alapvetően jogbizonytalanságot szülnek, megoldjuk, és ezzel nyugtattam volna meg saját magamat, mert így, megvallom őszintén, ez a helyzet nyitott maradt. Lehet, hogy kis probléma, de azért vagyunk, hogy az embereken segítsünk, és a jogbiztonságot szolgáljuk, ezért ebben a formában a válaszát nem tudom elfogadni.
Kapcsolódó anyag: