Az első fokon eljáró Debreceni Járásbíróság 2013. augusztus 24-ei ítélete szerint a Hortobágyi Természetvédelmi és Génmegőrző Nonprofit Kft. felügyelőbizottságának (fb) 2010. október 1. és az adatigénylés kézhez vétele - 2013. május 7. - között megtartott üléseinek jegyzőkönyveit az alperes köteles megküldeni a felperesnek.
A génmegőrző röviddel a másodfokú eljárásban - a Debreceni Törvényszéken - kitűzött nyilvános ülés előtt vonta vissza fellebbezését.
A génmegőrzőnek a jogerős döntés kézhez vételétől számított 15 napon belül "közérthető módon közölnie kell" Lengyel Szilviával az fb-ülések jegyzőkönyveiben rögzített közérdekű adatokat. Ezek alól kivételt csak azok az információk képeznek, amelyek egyrészt a bizottság döntésének megalapozását szolgálják vagy szolgálták, másrészt az olyan adatok, amelyekkel kapcsolatban még nem született döntés vagy már megszületett, de az érintett adatok megismerése veszélyeztetné a génmegőrző törvényes működési rendjét, feladat- és hatáskörének illetéktelen, külső befolyástól mentes ellátását - részletezte a szóvivő.
A politikus az indítványát azzal indokolta, hogy "a korábbi évek rossz tapasztalatai után végre átláthatóvá kell tenni a közvagyonba tartozó nemzeti parkok földhasználatát."
Az LMP figyelmét akkor keltették fel a hortobágyi védett állami földek, amikor információk jelentek meg arról, hogy a cég az általa kezelt 16 ezer hektárnyi földterület több mint felét magánszemélyeknek akarja hosszú távra bérbe adni. Az ügyre úgy derült fény, hogy a cég kétmilliárd forint LIFE-pályázati pénzt - amelyet az érintett területeken használtak volna fel - vissza akar adni az Európai Bizottságnak.
Lengyel Szilvia az első fokú ítélet kihirdetése után azt jelezte: szeretnék tudni, a felügyelőbizottságban milyen szakmai érvek hangzottak el amellett, hogy a 16 ezer hektár védett területből 9 ezer hektárt földbérleti szerződéssel magánkézbe juttassanak.