Karácsony Gergely: a vasúti infrastruktúráról szóló megállapodás kialakítása a rákosrendezői fejlesztés első lépése
A Rákosrendezői terület fejlesztése első lépésének nevezte a főpolgármester, hogy a fővárosi önkormányzat megállapodjon az állammal az ottani vasúti infrastruktúráról, annak szükséges korszerűsítéséről, valamint ezzel párhuzamosan kialakítsanak egy részletes mestertervet.
Karácsony Gergely egy a témában rendezett szakmai tanácskozáson pénteken Budapesten azt mondta: az első lépés, hogy meg kell tudniuk állapodni az állammal, a MÁV-val, hogyan járnak majd ott a vonatok és mekkora területre van szükség a napi vasúti üzemhez, majd ezt követően arról is, milyen beruházást valósít meg a kormányzat.
A főpolgármester szavai szerint - utalva arra, hogy a kormány tudomásul veszi a BKM Budapesti Közművek Nonprofit Zrt. elővásárlási jogát Rákosrendezőn - egyelőre annyi történt: jó úton indultak el. Karácsony Gergely úgy fogalmazott:"Nyilván nagyon szeretnénk hinni mindannyian, hogy a kormány jót akar Budapestnek, csak (...) még ez a hit gyenge lábakon áll". Kiemelte: aktív kormányzati pozitív hozzáállás nélkül az "álmokból nem lesz semmi". Nem azért, mert ne tudnánk elvégezni a saját munkánkat, hanem azért, mert ez egy létező vasúti terület - mutatott rá a főpolgármester.
Hangsúlyozta: a vasúti infrastruktúra megújítása elengedhetetlen ahhoz, hogy a rákosrendezői fejlesztési tervek megvalósuljanak. Az az államközi megállapodás, amely megágyazott annak a szerződésnek, amelynek a révén a fővároshoz tulajdon kerülhet, nagyjából 300 milliárd forint állami közlekedési fejlesztést tartalmaz, és a dokumentum szerint a szükséges közlekedési beruházásokról hat hónapon belül meg kell állapodni a kormányzatnak és a beruházónak, azaz a fővárosi önkormányzatnak - mutatott rá Karácsony Gergely, aki a fejlesztési tervekre vonatkozóan megismételte: "kormányzati partnerség és állami szerepvállalás nélkül ezek az álmok álmok maradnak".
A kialakítandó mestertervről szólva kiemelte: a fővárosnak "nagyon gyorsan" és "jó munkát" kell majd végeznie, ugyanis ezen tervezet alapján lehet majd meghirdetni az ingatlanhasznosítási pályázatokat. A mesterterv - mint mondta - abból indul majd ki, amit az arab beruházó vállalt, azzal, hogy ezen vállalásokat pontosítani kell. Mindezeket követően kell a területet rendbe tenni - mondta Karácsony Gergely.
A főpolgármester megjegyezte, mindent vállalnak, amit az arab befektető vállalt.
"Ezt jó szívvel tudom mondani, mert az arab befektető nem vállalt semmit. Egész pontosan azt vállalta, hogy meg fog állapodni az állammal a terület rendbetételéről. Hát ezt mi is vállaljuk, hogy megállapodunk, illetve vállalt egy maximális költségszintet, amit erre áldozni akart" - mondta Karácsony Gergely, aki a legnagyobb problémának azt jelölte meg, nem tudni mennyire szennyezett a talaj, és ennek a költsége mennyi lehet.
Szerinte, amint meglesznek az állami beruházások menetrendjei, továbbá megtörténik a terület rendbetétele, akkor lehet kiírni nemzetközi ingatlanhasznosítási pályázatokat. Pályázatot nem a teljes területre egyben, hanem részeként írnának ki, majd ezek után indulhatna el az építkezés - közölte Karácsony Gergely, megjegyezve: az arab befektető által vállalt menetrendet tudják tartani, amely szerint 2039-re vállalta, hogy kifizeti a telket.
Hangsúlyozta: nagyon komolyan gondolják, hogy a terület leendő tulajdonosaként a főváros elő tudja segíteni azt a városfejlesztést, amelyre Budapestnek szüksége van. A főváros - mint emlékeztetett - 2019-ben készített egy, a területre vonatkozó fejlesztési - parkvárosi koncepciót - elképzelést. Ezt "finomította" tavaly decemberben a Fővárosi Közgyűlés, de a lényege, hogy a területen létrejöjjön egy vegyes funkcióval bíró új városrész új, nagy közparkkal és egy tóval. A városrészben épülhetnének magasabb, de 90 méter alatti épületek is.
Karácsony Gergely kitért arra is, hogy a tervezett beruházás magántőke bevonása nélkül nem reális elképzelés, ugyanakkor versenyt kell kialakítani a beruházók között. Továbbá fontosnak nevezte, hogy az érintett terület továbbra is köztulajdonban maradjon, azaz csak a felépítendő épületek legyen a beruházóké, valamint a főváros a tulajdonáért cserébe földhasználati díjat kaphasson. Ez utóbbi bevételi forrás biztosíthatná azt, hogy az ottani lakások jelentős része "megfizethető maradjon" - mutatott rá.
A főpolgármester azt mondta: szerinte "nyugdíjas lesz, amikor ez a projekt véget ér", ugyanakkor az első beköltözések akár nyolc év múlva megtörténhetnek.
Vitézy Dávid, a Podmaniczky Mozgalom frakcióvezetője a fejlesztés kapcsán szintén a partnerség szükségességét hangsúlyozta, hiszen egy aktív vasúti területről van szó. A területet csak akkor lehet fejleszteni, ha a vasút átépítése megtörténik - mutatott rá.
A politikus nagyon fontosnak nevezte, hogy megmentsék a Vasúttörténeti Parkot.
A terület szennyezettsége kapcsán, korábbi mérési adatokra hivatkozva Vitézy Dávid arról beszélt, a lőszermentesítésre kell majd figyelni. A vegyi szennyezettség kapcsán szerinte viszont nem akkora a baj, hiszen alapvetően, mivel vasúti területről van szó, gázolajjal átitatott a talaj, és "nem végtelen mélységben".
A hulladék elszállítása komoly feladat lesz, és kell majd kármentesíteni, de - mint fogalmazott - "ne úgy tekintsünk erre a területre, mintha egy vegyikombinát területét" szerezné meg a főváros. Ez egy vasúti terület volt, és ennek megfelelő a szennyezettség - szögezte le a politikus.
Vitézy Dávid fontosnak nevezte azt is, hogy létrejöjjön egy felelős és kompetens városfejlesztő szervezet, amely gazdája lehet az ügynek.
Megjegyezte azt is, a kormányzat 2022-ben úgy számolt, hogy legalább hat év mire az érintett területen - a megtisztítás és a vasúti rendezés után - bármilyen építkezés elkezdődjön.