A magyarországi romák pontos számát senki sem ismeri, hiszen sokukat közülük még a népszámláláskor sem értek el. A szociológusok szerint több mint félmillióan vannak. Legnagyobb részük nem érettségizik le, nincs munkájuk, és lehetetlen körülmények között élnek, ezért 9 ország összefogásával elkészült a romák integrációját segítő 10 éves stratégia.
A nemzetközi, főként kelet- és közép-európai országokat tömörítő együttműködés soros elnökségét június 1-től egy évre hazánk látja el. Jelenleg éppen a kormány előtt van a tízéves stratégia, és augusztus 31-ig két évre szóló konkrét intézkedési tervet is elfogad a parlament – A dokumentum négy nagy területet ölel fel: az oktatást, a foglalkoztatást, a lakhatást és az egészségügyet. Hazánkban ugyan minden roma elkezdi az általános iskolát, ám csak 82,5 százalékuk fejezi be, míg az érettségizettek aránya csupán 5 százalék (nem romáknál 76,4 százalék), és felsőfokon csak 1,2 százalékuk tanul tovább. A stratégia ezért a romák integrációjára törekszik az oktatásban, ezt pedig romapedagógusok képzésével, ösztöndíjprogramokkal és az iskola utáni ellátást nyújtó tanodákkal segítenék.
A romák foglalkoztatásának növelése is fontos, hiszen a férfiaknak csupán harmada dolgozik - nagy részük betanított munkásként. Ezért a stratégia a munkaerő-piaci képzésekre, a munkaadók támogatására és speciális közmunkaprogramokra helyezi a hangsúlyt. A lakhatási körülmények javítását szociális bérlakás programokkal és a közszolgáltatások hozzáférhetővé tételével kellene elérni a tervezet szerint. Az egészségügyi integráció pedig azért szükséges, mert a romák 10 évvel élnek kevesebbet, mint a nem roma származásúak. A várható élettartam kitolását eredményezheti a hátrányos térségekben az alapellátás kiépítése, a szűrővizsgálatok szervezése, valamint a roma nővérek és ápolók képzése.
A 2015-ig tartó roma évtized integrációs programjaira 120 milliárd forint áll rendelkezésre.