A Magyarországon működő szociális háló nemzetközi összehasonlításban is túlságosan kiterjedt. Magyarország a bruttó hazai termék arányában 4-5 százalékponttal többet fordít szociális transzferekre, mint Csehország vagy Szlovákia. A szociális rendszer legnagyobb problémája, hogy gyakran gátat épít az ellátás jogosultja és a munkaerőpiac közé, nem veszi kellőképpen figyelembe a rászorultságot és a támogatások rendszere nehezen átlátható, ami visszaélésekre ad lehetőséget.
Ma Magyarországon a nagyságrendileg 1000 milliárd forintos kifizetett szociális transzferből mintegy 600 milliárd forint mindenféle megkülönböztetés nélkül, mindenkihez egységes mértékben, univerzális módon jut el az állampolgárokhoz. (A legjelentősebb ilyen ellátások: a családtámogatás alapellátásai, mint amilyen a családi pótlék és a lakáshoz jutást segítő kedvezmények, támogatások, mint a szociálpolitikai támogatás). A szociális ellátások feladata azonban nem az, hogy az adóbevételekből különbségtétel nélkül többletbevételhez juttasson mindenkit, hanem hogy azok számára biztosítsa a közösség támogatását, az adófizetők szolidaritását, aki erre valóban rászorul.
Az univerzális ellátásokkal az a legnagyobb probléma, hogy nem csökkentik, hanem konzerválják, sőt sok esetben növelik a szegények és a gazdagok közötti jövedelmi különbségeket, és úgy terhelik meg végletesen az államháztartást, hogy érdemben nem hasznosulnak az erre fordított források. Az ellátások célzottságának növelése amellett, hogy igazságosabbá és hatékonyabbá teszi a rendszert, úgy csökkenti a szociális kiadásokat, hogy az nem okoz kirívó szociális feszültséget: azoktól von el, akiknek ez nem okoz jelentős megrázkódtatást és azokat részesíti előnyben, akiknél a legnagyobb a szükség.
A kormány az elmúlt időszakban számos intézkedést hozott a foglalkoztatáspolitika és a szociálpolitika összehangolt átalakítására. A szakpolitikai erőfeszítések jelentős része abba az irányba mutatott, hogy a szociális rendszer segélytípusú elemeiben fokozza, megkövetelje az egyéni erőfeszítést. Ezek a törekvések és a már megkezdett lépések fontos szerepet kapnak a válság kezelésében is: a rehabilitációs intézkedésektől kezdve a szociális segélyezés megújításáig a legtöbb területen már bevezetett programokat kell tovább finomítani ahhoz, hogy érdemi eredményeket érjünk el a válság leküzdésében.
A kormány olyan javaslatokat kezdeményez a foglalkoztatási és a szociális rendszer átalakítására, amelyek tovább erősítik a munkaerőpiacra való bejutás és az egyéni erőfeszítések megtételének ösztönzését, illetve növelik a különböző juttatások célzottságát, miközben hozzájárulnak a szociális kiadások mérsékléséhez is.
Intézkedések a rászorultság elvének erősítésére a szociális ellátásokban
A célzottság – a rászorultság elve – kétféleképpen érvényesíthető: a magas jövedelemmel rendelkezők jogosultságának megvonásával, vagy úgy, hogy nem a támogatások megléte, hanem csak azok mértéke igazodik a jövedelmekhez. Ez utóbbi esetben mindenki jogosult marad, az adott élethelyzethez (pl. gyermekvállaláshoz, otthonteremtéshez) kapcsolódó többletkiadásokat és nehézségeket elismeri az ellátás, de a kevésbé rászorulók esetében kisebb mértékben.
Az ellátások célzottságának növelése érdekében a kormány javasloja egyes univerzális ellátások adó alá vonását. A családi pótlék, a szociálpolitikai támogatás és egyéb kisebb univerzális ellátások adóterhet nem viselő járandóságként kerülnek az adófizetés hatálya alá.
A családi pótlék adó alá vonása
A kormány javaslata alapján 2009. szeptemberétől adóterhet nem viselő járandóságként – a szülők között kötelezően megosztva – adókötelessé válna a családi pótlék. (Az adóterhet nem viselő járandósága azt jelenti, hogy hozzá kell adni a jövedelemhez, de a kiszámított adóból a családi pótlékra eső részt le lehet vonni). A szülők közötti megosztás egyúttal azt is jelenti, hogy a gyermekeiket egyedül nevelőknek illetve a csak egy aktív keresővel rendelkező családok keresőjének csupán a családi pótlék felét kell beszámítaniuk az adóalapjukba.
A személyi jövedelemadó változások hatására jelentősen nő a gyermeket nevelők nettó keresete is, abból a családi pótlékra eső adó csak egy méltányos, a jövedelem növekedésével emelkedő részt fog elvenni. A családi pótlék így igazságosabbá is válik, hiszen az adó összege a családok sajátos szociális helyzetéthez is igazodik majd. Azoknál a családoknál, ahol más adóköteles jövedelem nincs, ott semmit nem visz el a családi pótlékból az adó. Ahol mindkét szülő alacsony keresetű, vagy az egyik gyesen van, a másik pedig alacsony jövedelmű, ott szintén nem nő a kereső adóterhe. A kereset, illetve a keresők számának növekedésével egy kétgyermekes családban 973-5282 forint közötti összeget visz majd el az adó a 27 800 forintos családi pótlékból. lakásépítési kedvezmény, otthonteremtési támogatás adó alá vonása
A különböző lakhatás-szerzéshez nyújtott univerzális, alanyi jogon járó támogatások (közkeletű nevén szocpol) a családi pótlékhoz hasonló módon adóterhet nem viselő járandóságként kerülnek be a közteherviselésbe. Mivel azonban ezek nagy összegű juttatások, ezért a szülők közti megosztáson túl két további kedvezmény érvényesíthető. Az egyik, hogy kaphat az igénybevevő két év türelmi időt, a másik pedig, hogy a türelmi idő után is öt év alatt, egyenlő részletekben lehet bevinni az adó alá. Egyedülálló szülő esetében a szociálpolitikai támogatás fele kerül az adóalapba.
A rászorultsági elv határozottabb érvényesítése a gáz- és távhőtámogatásban
A célzottság erősítésének elve húzódott meg a gázártámogatások 2006-os átalakítása mögött, aminek köszönhetően ma igazságosabb és hatékonyabb a rászorultaknak járó kedvezmények elosztása. Ebben az esetben az univerzalitás két módon korlátozódik: egyrészt a nagyobb jövedelemmel rendelkezők esetében csökken a támogatás összege, másrészt a legmagasabb jövedelmi szint fölött megszűnik a juttatás.
A gáz- és távhő ártámogatásban a világpiaci árak csökkenése lehetővé teszi a rászorultsági elv még határozottabb érvényesítését.
Intézkedések a munkaerőpiacra való bejutás és az egyéni erőfeszítések megtételének ösztönzésére
Út a munkához program
A kormány folytatja és kiteljesíti az Út a munkához programot. A program célja, hogy a munkaképes korú és munkát vállalni képes, rendszeres szociális segélyben részesülőknek előírja a foglalkoztatási szolgálattal történő együttműködést, a közmunkában való részvételt. Az állam először vállal felelősséget abban, hogy úgy vezeti vissza a munkaerőpiac felé az onnan kiszorulókat, hogy nem piaci szereplők beiktatásával, hanem közvetlenül teremti meg ehhez az igényt és a lehetőséget azzal, hogy a közmunkaprogramok megszervezésébe ösztönzőkkel bevonja a helyi önkormányzatokat.
Rehabilitáció rendszere
A rokkantsági ellátásban részesülők jelentős körének jogosultságát felülvizsgálják a 2008 elején hatályba lépett rehabilitációs program keretében. Ennek eredményeképpen az ellátottak közül akár tízezrek térhetnek vissza fokozatosan a munkaerőpiacra, egészségi állapotuk függvényében.
Gyermeknevelési támogatások
A gyed igénybevételéhez szükséges biztosítotti jogviszony hossza 12 hónapra növekszik, a két évnél rövidebb, de 12 hónapot meghaladó biztosítási idővel rendelkező szülőknél pedig a gyed folyósításának időszaka megegyezik a biztosítási jogviszony időtartamával, a két évhez hiányzó időszakban helyette a gyest lehet igénybe venni. A gyermeknevelési támogatások átalakításának célja, hogy a gyermeket vállalni szándékozók körében is nőjön a foglalkoztatottság.
Családi pótlék
A 14 és 18 év közötti gyermekek után járó ellátás képzési támogatássá alakul, azaz ha a gyermek nem jár iskolába, akkor a támogatás sem jár. Amennyiben a gyámhatóság úgy ítéli meg, hogy a családi pótlék felhasználása során a gyermek érdekei sérülnek, akkor a családi pótlékot átmeneti időre, részlegesen természetbeni juttatássá lehetne alakítani.
Gyermekmegőrzés intézményei
A kormány áttekinti és egyszerűsíti a gyermekmegőrzés intézményeit. A bölcsődén kívül egy annál egyszerűbb feltételeknek megfelelő intézményi kategória, a „családi gyermekfelügyelet” jön létre.
Ápolási díj
Ma Magyarországon az ápolási díjban részesülők jellemzően a saját hozzátartozójukat látják el. Érdemi változást jelenthet ezen a területen a Nemzeti Ápolási Szolgálat megalapítása. A Szolgálat tagjai azok lehetnek, akik hajlandóak további ápolást vállalni, így a mainál jóval jelentősebb számú rászoruló részesülhet ápolásban. A Szolgálat érdemben nyit a munkaerőpiac irányába, tagjai gyakorlatilag munkaviszonyként láthatnak majd el a mainál kiterjedtebb ápolási feladatokat.
Passzív táppénz
A kormány maximálja a passzív táppénz összegét.
Intézkedések a szabálytalanságok és visszaélések visszaszorítására
A szociális ellátásoknak több kifizetője van az önkormányzati és a kormányzati szférában, miközben nincs olyan egységes nyilvántartás, amelyben a különböző ellátások és jogosultságok összesítve szerepelnek. Emiatt, valamint az egyes esetekben nem pontosan tisztázott feltételek miatt az elmúlt időszakban több olyan esetre is fény derült, hogy egyénileg vagy szervezetten jogtalanul igényeltek ellátásokat.
Egységes szociális számla
Az állami és az önkormányzati juttatások nyilvántartását szolgáló egységes szociális számla nyomon követhetővé teszi, hogy ki milyen ellátásra jogosult, csökkentve ezzel a szociális rendszerben előforduló szabálytalanságokat és visszaéléseket. Az egységes szociális számla kiépítése megkezdődött, 2011-től az ellátások teljes körét – függetlenül annak folyósítójától – tartalmazni fogja.
Lakásépítési kedvezmény, otthonteremtési támogatás
A lakástámogatásokkal kapcsolatos visszaélések megszüntetése érdekében a szociálpolitikai támogatás esetén kötelező – részben bankszámlára helyezett – önrészt fog előírni az igénybevétel feltételeként.
Forrás: Kormányszóvivői Iroda