Kovács László egykori szocialista külügyminiszter és uniós biztos szerint az Orbán-kormány tevékenysége véget vetett a magyar külpolitika több évtizedes sikertörténetének, s az ország mára példátlanul elszigetelődött az Európai Unióban.
Az MSZP-s politikus szombati sajtótájékoztatóján azt mondta: a magyar külpolitika nemcsak 1989 után, hanem már az azt megelőző évtizedben is számos eredményt ért el, "bátor lépéseket tett, nyitott a nyugati világ felé". Az ország - még a KGST és a Varsói Szerződés tagjaként - akkor csatlakozott a Nemzetközi Valutaalaphoz és a Világbankhoz, majd a rendszerváltás után a térségből elsőként az Európa Tanácshoz, az OECD-hez, utóbb a NATO-hoz és az Európai Unióhoz, és minddel jó kapcsolatot alakított ki, így Magyarországra az integráció mélyítésének támogatójaként tekintettek - sorolta.
Véleménye szerint az Orbán-kormány véget vetett ennek a külpolitikai hagyománynak, sorozatosan megsérti az uniós szabályokat, becsmérli az EU intézményeit, és ez Magyarország példátlan elszigetelődéséhez vezetett. Példaként említette, hogy a kormányfő korábban úgy nyilatkozott, az Európai Bizottság felfogásával egy vidéki kócerájt sem lehetne elvezetni, illetve hogy rendszeresen a Nyugat hanyatlásáról beszél.
Az ország elszigetelődését támasztja alá az is, hogy Orbán Viktor két év alatt alig folytatott kétoldalú tárgyalásokat más uniós államok vezetőivel - tette hozzá.
Kovács László bírálta a kormányt, amiért feszültté vált a viszony a szomszédos országokkal, elsősorban Szlovákiával és Romániával. Ezt a magyar állampolgársági törvény konzultáció nélküli módosításával, illetve Nyirő József újratemetésének kísérletével hozta összefüggésbe, valamint azzal, hogy Orbán Viktor távolmaradásra biztatta az erdélyi magyarokat a Traian Basescu államfő leváltására irányuló népszavazáson, s ezzel szerinte beavatkozott a román belpolitikába.
Értékelése szerint noha a miniszterelnök szerdán, az idei nagyköveti értekezleten az elmúlt két évben megszokottnál kevesebb sértést címzett az uniónak, ezúttal is lesajnálóan szólt Nyugat-Európáról, beszéde pedig "indokolatlan dicsekvésbe" fordult, amikor - a kedvezőtlen gazdasági adatok, a recesszió és az unióban rekordnagyságú infláció ellenére - a magyar válságkezelést méltatta, szembeállítva azt az EU tehetetlenségével, miközben a kormány épp most próbál 15 milliárd eurós hitelt felvenni az uniótól és az IMF-től. Szerinte ez az ellentmondás "zavarba ejthette" a magyar diplomatákat, akik egyébként is az Orbán Viktor által elmondottakkal ellentétes tapasztalatokat szereznek állomáshelyükön.
A korábbi külügyminiszter arról is beszélt, hasznosnak tartja a keleti nyitást - amely szerinte a Horn-kormány alatt kezdődött, majd Medgyessy Péter miniszterelnöksége alatt folytatódott -, de szerinte az nem lehet a jó nyugati kapcsolatok alternatívája. "Nem érdemes a világ legfejlettebb, legdemokratikusabb országaival szembefordulni, és helyette más értékrendet követő keleti országok felé építkezni" - jelentette ki.