Alaphangon 200 milliárd forintos a 2011-es költségvetési lyuk, az IMF 400 milliárdról beszél. Több százmilliárd forintot tervez megtakarítani a kormány az államigazgatás működésén jövőre, ennek jegyében öt százalékkal csökkentik a központi költségvetéshez tartozó intézményekben dolgozók létszámát, de szűkítik a dologi kiadásokat és a jutalmakat is.
A tevékenység egy részének kiszervezését a kormány azzal igyekszik meggátolni, hogy a háttérintézmények körében még ennél is nagyobb mértékű, 10 százalékos létszámlefaragást ír elő – erősítették meg lapunknak név nélkül nyilatkozó intézményvezetők.
A nyáron bejelentett 29 pontos akcióterv fényében nincs szó meglepetésről. Ebben eleve szerepelt a közszféra bérkiadásainak csökkentése, a költségvetésben dolgozók béreinek felülvizsgálata, a külső megbízások és kiszervezések visszaszorítása, valamint költségstop elrendelése az állami intézményeknél. Sőt, az Orbán Viktor kormányfő által akkor bejelentettek között szerepelt a telefon-, bútor- és gépkocsivásárlások és -cserék teljes leállítása is.
Minden bizonnyal ezekre a szigorításokra utalt a miniszterelnök tegnap is, amikor Pécsett José Manuel Barroso , az Európai Bizottság elnökének társaságában közölte: hazánk további lépéseket tesz az államháztartási hiánycélok betartása érdekében. „Nevetségesen kínos lenne, ha éppen az EU soros elnökségét betöltő ország nem tartaná be az uniós költségvetési szabályokat” – fogalmazott a miniszterelnök.
A költségvetés tervezési köriratában szereplő létszámcsökkentési tervek mintegy 15-20 ezer munkavállaló elbocsátását vetítik előre. Ez akár százmilliárd forintos megtakarítást is hozhat, ám a büdzsé szemszögéből jótékony hatások csak fokozatosan érvényesülnek. A felmondási időre járó bér mellett ugyanis a végkielégítés is csökkenti a megtakarítás értékét, igaz, itt a költségvetés remélhet komoly bevételeket az e kifizetésekre szintén ez év nyarán bevezetett 98 százalékos „büntetőadótól”. (Már ha a rendelkezést nem helyezi hatályon kívül az Alkotmánybíróság.) Lapunknak több érintett jelezte: sok helyen a napokban készülnek el az elbocsátások anyagi vonzatairól szóló jelentések a Nemzetgazdasági Minisztérium kérésére. Nem mellékes az sem, hogy az elbocsátásokkal az állam jelentős szja- és tb-járulék-bevételektől esik el. Az, hogy a cafeteriakeret is a felére, harmadára csökken, kevésbé jár ilyen hatásokkal, mivel a dolgozók általában a kedvező, 25 százalékos adóterhelésű elemeket választották.
Lapunknak nyilatkozó költségvetési szakemberek is megerősítették: egy ötszázalékos leépítés a legjobb esetben is csak 50 milliárd forintos megtakarítást hozhat az adott évben.
Számítások szerint jövőre 200-300 milliárd forint többletbevételre van szüksége az államnak a mostani állapothoz képest, egyrészt az adócsökkentés fedezeteként, másrészt amiatt, hogy a 3 százalékosra tervezett gazdasági növekedés sem vehető biztosra, így a tervezett adóbevételek sem garantálhatók. A konvergenciaprogramhoz képest az szja-sávhatár-emelés 0,7, az adókulcs csökkentése 0,4 százalékos kiesést jelenthet, de a gyerekkedvezmény is okozhat elmaradást.
Ennél is nagyobb kiesésről számol be az IMF októberi World Economic Outlook című kiadványa. A Magyarországgal foglalkozó rész szerint a 2,8 százalékos 2011-es deficitcél érdekében a GDP 1,75 százalékára rúgó pótlólagos takarékossági intézkedésekre lehet szükség. Ez alaphangon is 400 milliárd forintos rést valószínűsít. Az IMF is megjegyzi: a 2011-es deficitcél teljesítése nagyban múlik a növekedés ütemén is, ám a kilábalás Magyarországon elhúzódhat. Bár a magyar gazdaság már az idén is nő (0,6 százalékkal), jövőre a korábban jósoltnál lassabban, csupán 2 százalékkal bővülhet a GDP.