Bár a kormány méltánytalannak tartja Brüsszel kiigazítási igényét, az edp alóli kikerülés érdekében három körös intézkedéscsomagról határozott. Első körben zárolásokat hajtanak végre az államháztartásban, ha ez nem elég, állami beruházások felfüggesztése következik. Ha ez a kettő sem elegendő, akkor a tranzakciós illeték és az energiaágazat adóinak újragondolása jöhet.
Alig egy hónappal azután rakta össze rohamtempóban a szaktárca a bevételnövelő, fokozatosságot ígérő csomagot, hogy az NGM vezetője közölte, nincs szükség költségvetési intézkedésekre. A kormány ezt továbbra is így látja, ezért méltánytalannak tartja Brüsszel kiigazítási kéréseit, de meglépi, mert ki akarunk kerülni a túlzottdeficit-eljárás (edp) alól. A tranzakciós illeték emelése akkor jöhet, ha a zárolás és az állami beruházások felfüggesztése nem elegendő. Most tehát Budapest azt várja, mit szól az új tervekhez Brüsszel.
Az EB várt további egyensúlyjavító intézkedések szükségtelenek, a költségvetési tartalék elegendő a hiánycél teljesítéséhez - fogalmazott Giró-Szász András kormányszóvivő, aki szerint karnyújtásnyira vagyunk az edp alóli kikerüléstől. Hangsúlyozta: a kabinet méltánytalannak és igazságtalannak tartja a további kiigazítási igényeket, de a túlzottdeficit-eljárás alóli kikerülés érdekében meglép bizonyos intézkedéseket.
Az EB nem veszi figyelembe az adóbeszedés hatékonyságára tett intézkedéseket, illetve nem eléggé az önkormányzati gazdálkodás változásának hatását - mondta Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter, aki szerint a Bizottság igazságtalanul mér.
A kormány háromlépcsős javaslatcsomagot tett az asztalra:
az államháztartás intézményrendszerén belül 2013-ban összesen 92,9 milliárd forintos azonnali zárolás (GDP-arányosan 0,3 százalék, vagyis annyi, mint amennyivel Brüsszel és Budapest idei hiányprognózisa eltér egymásról - a zárolásról a tárcákat csütörtök este már tájékoztatták is), de amennyiben a gazdaság a vártnál kedvezőbben alakul, ezt feloldhatják;
amennyiben ez a zárolás nem elegendő, az egyszeri fejlesztések, beruházások folyó költségvetésből történő finanszírozását felfüggesztik (stadionépítések, Kossuth tér átépítése, Tüskecsarnok-uszoda, stb.) - ez GDP-arányosan 0,2 százalékot jelent, és csak vagyon, vagyon értékű jog eladásából történő finanszírozás jöhet szóba;
bár az első kettőnek elegendőnek kellene lennie Varga szerint (2014-ben több mint 150 milliárdos megtakarításról van szó), a magyar kormány további egyensúlyjavító intézkedésekről gondolkodhat. Ez lehet - Varga néphadseregbeli hasonlatát idézve az "atomvillanás balról" - például a tranzakciós illeték vagy az energiaágazatot érintő adó újragondolása, előbbi esetben a Bankszövetséggel történő egyeztetést követően.