Áprilisban soha nem látott alacsony szintre esett a GKI 1996 óta mért konjunktúra-indexének szezonális hatásoktól megtisztított értéke. A GKI Gazdaságkutató Zrt. (www.gki.hu) által – az Európai Unió támogatásával – készített felmérés szerint minden ágazat és a fogyasztók várakozása is rosszabb volt a márciusinál. Bár az áprilisi romlás önmagában nem kirívó, a cégek három, a fogyasztók tizenhárom éve nem voltak ilyen pesszimisták.
E hangulat kialakulásában minden bizonnyal fontos szerepe volt a kormánykoalíció felbomlásának. Ere utal, hogy a magyar gazdaság kilátásainak megítélése az üzleti szektorban és a fogyasztók körében is látványosan romlott.
Az üzleti szektoron belül az ipart az európai konjunktúra romlása tette pesszimistábbá, a belföldi kereslethez jobban kötődő többi ágazatban pedig az elmúlt hónapokban lassan csökkenni kezdő rosszkedv erősödött fel ismét.
Az ipari bizalmi index a 2008. februári javulás után áprilisban ismét csökkent, így a januári szintre került. Bár az előző háromhavi termelés megítélése javult márciushoz képest, a következő időszakra vonatkozó kilátások kissé romlottak. A teljes rendelésállomány megítélése kedvezőbb lett, de ezen belül az exportrendeléseké romlott. Nőttek a készletek, de a foglalkoztatási szándék is javult.
Az építőiparban a termelési helyzetet és a rendelésállományt is a márciusinál rosszabbnak látták a válaszolók, s foglalkoztatási szándékuk is gyengült. Így az építőipari bizalmi index több hónapos szerény növekedés után áprilisban határozottan csökkent.
A kereskedelemben is hasonló a helyzet, a bizalmi index február-márciusi emelkedését az év eleji szintre való visszaesés követte. Az eladási pozíció megítélése és a rendelések várható alakulására vonatkozó várakozás jelentősen romlott, a készletszint megítélése ugyanakkor enyhe javulást mutatott.
A szolgáltató szféra üzleti várakozásai is határozottan kedvezőtlenebbek lettek. Az üzletmenetről és a várható forgalomról alkotott vélemény is pesszimistább lett, s a foglalkoztatási hajlandóság is romlott.
A tervezett áremelések mértéke az iparban kissé emelkedett, az áremelők köre azonban mérséklődött. Az építőiparban nem változtak, a szolgáltató szektorban csökkentek az inflációs várakozások. A kereskedelmi cégek szerint a következő három hónapra várt átlagos áremelkedés mértéke az előző megkérdezéshez képest – másfél éve nem tapasztalt alacsony szintre – csökkent. A fogyasztók által várt infláció azonban márciushoz képest kissé emelkedett.
A lakosság saját pénzügyi helyzetét, rövidtávú megtakarítási képességét és a várható munkanélküliséget is kedvezőtlenebbnek látta, mint márciusban.
Módszertani magyarázat:
A GKI Gazdaságkutató Zrt. - az EU módszertanának megfelelően - konjunktúra-indexének kiszámításakor az üzleti szférán belül az ipar, a kereskedelem az építőipar és a szolgáltató szektor várakozásait veszi figyelembe. (A szolgáltató szféra cégei közül - hasonlóan az EU gyakorlatához - a pénzügyi és a közszolgáltatások területén működő vállalkozások egyelőre nem szerepelnek a vizsgált szektorok között.) Szezonálisan kiigazított adatokat közöl, vagyis megfelelő matematikai módszerekkel kiszűri a szezonális hatások (például a téli és a nyári időjárás különbségei, a karácsony előtti nagyobb kereslet, a nyári szabadságok miatti kisebb termelés) okozta eltéréseket.
A fogyasztói bizalmi indexet a háztartások pénzügyi helyzetének jelenlegi és várt alakulására, az ország gazdasági helyzetének jelenlegi és várt alakulására, valamint a nagy értékű tartós fogyasztási cikkek vásárlására vonatkozó kérdésekre adott válaszokból számítják.
Az üzleti bizalmi indexet az ipari, a kereskedelmi, az építőipari és a szolgáltató vállalkozások üzletmenetére és várakozásaira vonatkozó kérdésekre adott válaszokból számítják. A szolgáltató szféra várakozásait kifejező index története rövidebb, mint a többi szektoré, ez a fajta felmérés 1998-ban indult. Ezért az 1996-1997-es évekre az üzleti bizalmi index újraszámításához felhasználásra kerültek az egyes szektorok bizalmi indexei közötti 1998 után tapasztalt matematikai összefüggések.