Munkaügyi ellenőrzések a vendéglátóiparban

Belföld - 2006-08-01
A munkaügyi bírságok 15-16 százalékát a vendéglátóiparban szabták ki a munkaügyi felügyelők az idei első félévben folytatott vizsgálatok szerint. Az Országos Munkabiztonsági és Munkaügyi Főfelügyelőség (OMMF) által ellenőrzött cégeknél az összes ágazatban az érintett munkavállalók több mint felét, kb. 82 ezer főt valamilyen munkaügyi szabály megsértésével foglalkoztatták

A felügyelők a legsúlyosabb szankcióval, munkaügyi bírsággal a szabálytalanul alkalmazott munkavállalók 2/3-a (54 ezer fő) esetében sújtották a munkáltatókat.

A több mint ötezer munkáltatóval szemben kiszabott szankció 15-16 százaléka a vendéglátó-ipari vállalkozásoknál fordult elő. Ezek a munkáltatók foglalkoztatták az összes szabálytalansággal érintett munkavállaló kb. 7-8 %-át. Ezzel az eredménnyel az építőipar, a feldolgozóipar és a kereskedelem mellett a vendéglátóipar a munkaügyi jogsértésekkel leginkább fertőzött ágazat.

A felügyelőségek vezetői a legtöbb munkaügyi bírságot az észak-magyarországi és közép-magyarországi területek vendéglátó-ipari munkáltatóival szemben szabták ki.

A jogsértéssel érintett munkavállalók negyedével (kb. 20 ezer fő) szemben követik el a munkáltatók a feketefoglalkoztatás valamely formáját (munkaszerződés és/vagy EMMA-bejelentés nélkül, színlelt szerződéssel, kitöltetlen alkalmi munkavállalói könyvvel stb.) Az építőipar és a feldolgozóipar után leggyakrabban a vendéglátó-ipari munkáltatók próbálják meg kikerülni a foglalkoztatási előírásokat. A színlelt szerződések közel negyede ebből az ágazatból kerül ki és az alkalmi könyves foglalkoztatással kapcsolatos szabálytalanságoknál többet is csak az építőipari munkáltatók követnek el.

Sokan szegik meg a munka- és pihenőidő szabályait is: minden ötödik, illetve tizedik ilyen szabálytalanságokkal érintett munkavállaló a vendéglátóiparban dolgozik. Csak a feldolgozóipari és a kereskedelmi vállalkozásoknak rosszabbak a mutatói. A feketefoglalkoztatás, illetve a munka-és pihenőidővel kapcsolatos jogsértések aránya a nyári hónapokban is változatlan maradt.

Gyakori szabálytalanság, hogy a munkavállalók változó napi munkaidőben dolgoznak, de a munkáltató nem készít írásban munkaidő-beosztást, a munkavállalók egymás között szóban beszélik azt meg. Így a munkaidő-beosztástól eltérő rendkívüli munkavégzés nyilvántartása és kifizetése elmarad.

Több helyen fordul elő a rendszeres, napi 16 órás (6-22 óra) munkavégzésre kötelezés is, ebből következően a napi, illetőleg heti munkaidő szabályai mellett a pihenőidővel kapcsolatos előírások is sérülnek.

A munkáltatók ugyancsak számos alkalommal hivatkoznak munkaidőkeret alkalmazására, azonban ez a gyakorlatban nem valósul meg és a munkavállalóknak nincs is ilyenről tudomásuk, holott azt írásban kellene rögzíteni és a munkavállalókkal közölni.

OS