A szocialista képviselők nem asszisztálnak az Emberi jogi bizottság mai ülésén a 2006. őszi eseményeket vizsgáló albizottság jelentésének elfogadásához, ahogy nem kívántak bűnrészessé lenni a koncepciós per bíróságaként működő albizottság munkájában sem.
Az albizottság nyilvánvalóan azzal a céllal alakult, hogy a Gyurcsány a hibás” politika jegyében a 2006 őszi eseményekért az akkori kormányt kiáltsa ki bűnbaknak, és bagatellizálja a TV székház elleni támadás, az utcai harcok, a feldúlt belváros, az égő autók, betört kirakatok okozóinak és felbujtóinak felelősségét. A jelentés nem is titkolja, hogy a politikai felelősség kérdésénél elsősorban a miniszterelnök eljárását vizsgálta az albizottság”. A jelentésből a napnál világosabban kiderül, hogy a politikai prekoncepció csúfos kudarcot vallott, az albizottság semmi hasonlót nem tudott bizonyítani. Ugyanezt vallotta be tegnap a kormány által megbízott Balsai István is, aki elmondta: semmifajta dokumentum nincs a kezében a miniszterelnök bűnösségéről”, de azt logikailag feltételezi”, ezért szokás szerint büntető eljárással fenyeget. A prekoncepció szétesése ellenére az albizottság munkája és jelentése súlyos veszélyt jelent az igazságszolgáltatás függetlenségére nézve. Munkájuk betetőzéseként most a nekik tetsző ítéleteket hozó bírák állami kitüntetését is kezdeményezi.
Az MSZP az albizottság célja, munkája és jelentése ellen az alábbi súlyos kifogásokat támasztja, amelyek miatt a politikai kutyakomédia utolsó felvonásában, az Emberi jogi bizottság ülésén sem vesz részt:
1. Az albizottság nem titkolta, hogy a célpont Gyurcsány Ferenc és kormánya. A bizottság alelnöke, Gaudi-Nagy Tamás a 2006 őszén közismert szerepet játszó Budaházy György jogi és politikai védelmében vesz részt, tehát eleve elfogultnak minősíthető. Az albizottságnak esze ágában sem volt a valóságot megismerni, hiszen még azt sem kezdeményezte, hogy hozzák nyilvánosságra az Országgyűlés illetékes bizottságainak 2006 őszi együttes üléséről készült jegyzőkönyveket. Vadai Ágnes, a Nemzetbiztonsági Bizottság elnöke ezt hiába kérte Pintér Sándor belügyminisztertől is. Jó okkal tették lehetetlenné a politikai felelősség teljes körű vizsgálatát, hiszen Vadai Ágnes már jogerősen pert nyert annak kimondásával, hogy Fideszes képviselők 2006 őszén kapcsolatban álltak a Kossuth téri tüntetőkkel, az agresszív cselekmények résztvevőivel. A bírósági ítélet a titkossá tett dokumentumokat megismerve kimondta, nem voltak alaptalanok állításai.
Az albizottság jelentése kénytelen elismerni: nem tudták bizonyítani azt a prekoncepciót, hogy a kormány direkt” idézte elő a 2006 őszi politikai drámát, és voltaképpen maga támadta meg önmagát. Az albizottság a meghallgatások alapján nem tudta ezt a kérdést egyértelműen és bizonyíthatóan tisztázni.” A miniszterelnök jogi felelőssége nem deríthető ki egyértelműen.” Bene László volt országos rendőrfőkapitány az albizottság előtt megerősítette, hogy október 23-án személyesen egyeztetett a volt miniszterelnökkel, de érdemi utasítást nem kapott.” Az albizottság ezért csak a kormánypártok és a Jobbik politikai vádiratát tudta ítéletté fogalmazni: A kormányfőnek politikai és morális kötelezettsége lett volna az azonnali lemondás.” A politikai vádat a jogi ítélettel azonban utoljára az ötvenes évek koncepciós pereiben keverték össze.
2. Az albizottság és a jelentés elképesztő felfogást tesz magáévá az igazságszolgáltatás függetlenségének rovására. Az albizottság javaslatai között szerepel, hogy kapjanak állami kitüntetést a nekik tetsző ítéleteket hozó bírák: Az emberi jogok érvényesülése területén szerzett érdemeikre tekintettel az albizottság javasolja az előzetes letartóztatásokkal kapcsolatosan szakmailag megalapozott ítéleteket hozó másodfokú bírák állami elismerésének megfontolását.” A jelentés ideológiai kiskaput nyit a bíróságok jövőbeli befolyásolásának is. Kifejezetten káros lenne, ha a különböző hatalmi ágak egymás tevékenységéről egyes ügycsoportokkal kapcsolatosan nem formálhatnának véleményt, mivel ez kizárná annak a lehetőségét, hogy a bíróságok a jogszabályokat a törvényhozó szándékára tekintettel értelmezzék.”
3. Az MSZP szerint a rendőri túlkapások, az egyes rendőrök által elkövetett jogsértések, a megalázó bánásmód súlyosan elítélendő. Ez azonban nem adhat felmentést az utcai agresszió elkövetőinek, az MTV székháza megostromlóinak, a gyújtogatóknak. Az albizottság jelentése ugyan tesz helyeselhető javaslatokat is a súlyos sérülést szenvedett rendőrök anyagi kárpótlására, szakmai intézkedésekre és jogszabályokra, de egészében nem egyforma mércével mér: hajlamos az erőszakos cselekmények elkövetőinek egyoldalú mentegetésére. A Magyar Televízió vezetését hibáztatja azért, hogy nem engedelmeskedtek a petíció átvételével a székházukat megrohamozóknak. Mentegeti a Kossuth teret megszállva tartókat: ha a tüntetőket az egyezség szerint visszaengedik a Kossuth térre, akkor az erőszakos események elkerülhetőek lettek volna.” Hibás tehát a rendőrség, az ügyészség, a bíróság, a garázdaságra viszont enyhítő körülményeket” keresnek.
az Emberi jogi, kisebbségi, civil- és vallásügyi bizottság szocialista tagjai:
Baracskai József, Lendvai Ildikó, Nyakó István
Kiadó: MSZP