A tervek szerint a közlekedési infrastruktúra modernizálása, a határmenti együttműködés erősítése és gazdaságfejlesztési kérdések szerepelnek kiemelt témaként a magyar és a horvát kormány második együttes kormányülésén, amelyet május 17-én tartanak Zágrábban. Erről a két ország külügyminisztere beszélt budapesti tárgyalása után.
Göncz Kinga elmondta: Magyarország folytatja lobbi tevékenységét Horvátország euroatlanti integrációs céljainak teljesülése érdekében, és a horvát erőfeszítéseket nagy elismeréssel figyeli.
„Továbbra is készek vagyunk átadni integrációs tapasztalatainkat" - hangsúlyozta Göncz Kinga. Emlékeztetett arra, Magyarországnak szerepe volt abban, hogy Horvátország 2008-ban meghívást kaphat a NATO-ba, és azt szeretné, ha Zágráb saját eredményei alapján mihamarabb bekerülne az Európai Unióba. Horvát partnere kitért arra, hogy országa számára nagy segítség a magyar tapasztalatok megismerése.
A májusi együttes kormányülésen (ami a tavaly januári budapesti találkozó után a második lesz) a gazdasági, az infrastrukturális fejlesztési ügyek mellett új határátkelőhelyek nyitása és kulturális kérdések lehetnek napirenden. A 2006 januári kormányülésen az energiabiztonság és a 2012-es labdarúgó Európa-bajnokság közös megrendezését célzó törekvések álltak a középpontban.
A külügyminiszterek szóltak arról, hogy a magyar-horvát együttműködésben kiemelt ügy a két országban élő magyar és horvát kisebbségek helyzete. Kolinda Grabar Kitarovic kedden délelőtt Budapesten találkozott a magyarországi horvátok országos önkormányzata, illetve szövetsége vezetőivel. A találkozón elmondása szerint a pécsi színházi életről, a horvát iskolaközpont működéséről volt elsősorban szó.
A horvát külügy- és európai integrációs miniszter az MTI kérdésére közölte: Zágráb EU-csatlakozási folyamatát nem fogja kedvezőtlenül befolyásolni az a vita, amely Giorgio Napolitano olasz és Stjepan Mesic horvát elnök között a közelmúltban zajlott, a második világháború idején kifejtett partizántevékenység megítélése kapcsán.
Az olasz államfő etnikai tisztogatásnak minősítette, hogy jugoszláv partizánok lemészároltak mintegy 15 ezer olaszt 1943 és 1945 között. Stjepan Mesic hivatala válaszában úgy fogalmazott: "lehetetlen nem észrevenni a nyílt fajgyűlölet, a történelmi revizionizmus és politikai revansizmus elemeit" Giorgio Napolitano kijelentésében. A két fél végül nyilatkozatban "tisztázta a félreértéseket".
„Horvátország tiltakozott amiatt, hogy az Európai Bizottság szóvivő-helyettese a horvát elnököt kritizálta az ügyben" - mondta ugyanakkor Kolinda Grabar Kitarovic az MTI-nek.
A miniszter elmondta, hogy a második világháborús kérdéseket nem szabad a megosztottság szolgálatába állítani, ezért is kell felkérni történészeket a felvetett probléma megoldására. Hozzátette azt is, hogy a horvát fél minden totalitárius rendszert elítél.
Forrás:Külügyminisztérium