A professzor tudatta, hogy a 2011-es népszámlálás vallási, illetve felekezeti megoszlásra vonatkozó adatainak értelmezéséhez elsősorban a válaszmegtagadók magas számát kell figyelembe venni.
A kutató elemezésében rámutatott arra, hogy az önkéntes válaszadást lehetővé tévő vallási kérdésre a megkérdezettek 27,2 százaléka nem válaszolt. A 2001-es népszámlálás esetében 1,85 millióval többen voltak készek az érvényes válaszadásra. Úgy véli, tekintettel a válaszmegtagadás magas arányára, a jelenlegi adatokból csak az érvényes választ adók közötti vallási és felekezeti megoszlást lehet érvényes adatnak tekinteni.
Eszerint a felekezeti hovatartozás tekintetében nincsen jelentős változás a 2001-es évhez viszonyítva, ez egybeesik az elmúlt tíz esztendő hazai és nemzetközi közvélemény-kutatási adataival alátámasztott trendekkel. Az alacsonyabb számszerű értékek a magasabb arányú nem válaszolással indokolhatók. Statisztikai okokból nem valószínű, hogy a nem válaszolók közötti megoszlási arány radikálisan eltérjen a válaszolók közöttiétől.
A 2001-es és a 2011-es népszámlálás vallási kérdése között jelentős megfogalmazásbeli és adatfelvételbeli különbség van. A 2001-es kérdőívben "Vallása/hitfelekezete?" kérdés szerepelt, és a kérdezőbiztosi utasításban volt a felekezeti hovatartozásra vonatkozó értelmezés. A 2011-es kérdőívben a "Mely vallási közösséghez, felekezethez tartozónak érzi magát?" megfogalmazást alkalmazták. E kétféle kérdésfelvetés Máté-Tóth András szerint nem teszi lehetővé a vallási hovatartozásra vonatkozó változások megalapozott követését.
Az adatfelvétel módszertana is megváltozott. 2001-ben csak kérdezőbiztos közreműködésével lehetett kitölteni a kérdőíveket, míg 2011-ben elektronikus úton is. Az interneten kitölthető kérdőívekben a felekezetek listája rögzített volt, míg a papíralapú esetében saját fogalmazású választ kellett rögzíteni.
A KSH csütörtökön közzétett gyorsjelentése csak a legnagyobb létszámú vallási közösségek megoszlásáról ismerteti az adatokat.
Az egyetemi tanár közölte: a válaszmegtagadók magas arányára tekintettel és a módszertani különbségek miatt a 2011-es népszámlálás vallási adatfelvétele nem teszi lehetővé a 2001-es adatokkal való, szakmai szempontból megfelelő összehasonlítást, és így semmilyen, a vallási megoszlás változására vonatkozó következtetést nem alapoz meg, egyben csak korlátozottan alkalmas a vallásosságra vonatkozó további közvélemény-kutatási eredmények értelmezésére.