- Félnek a retorziótól azok, akik közérdekű bejelentést tesznek, 70 százalékuk kérte anonimitásának megőrzését - mondta Székely László, az alapvető jogok biztosa szerdán Budapesten, az ombudsmani hivatalban a korrupcióról rendezett konferencián.
Az ombudsman hivatalának 2014. január 1-jétől létrejött új hatásköre a közérdekű bejelentések kezelése, illetékes szervekhez eljuttatása, és ha indokolt, az azok alapján lefolytatott eljárások felülvizsgálata.
Székely László elmondta: féltek attól, hogy a hivatalra zúdulnak a bejelentések, de az adatok cáfolják azt a sztereotípiát, hogy a magyar egy feljelentő nép. Tavaly és az idei első negyedévben összesen 410 közérdekű bejelentés érkezett. Az esetek 70 százalékában azonban a bejelentő kérte anonimitásának megőrzését.
Az ombudsman szerint ez magas arány: azt jelzi, hogy az emberek félnek a retorziótól.
Gulyás Attila, a közérdekű bejelentővédelmi és ügyfélkapcsolati főosztály vezetője előadásában elmondta: ha a bejelentő kéri, akkor a hivatal megőrzi személyes adatait és nem adja ki más szervnek. Az ügyeket egyébként az illetékes hatóságok vizsgálják ki. A bejelentések által érintett hatóságok között van például a Nemzeti Adó- és Vámhivatal, önkormányzatok, kormányhivatalok, polgármesteri hivatalok. A beadványok a többi között adófizetési kötelezettség megsértésével, környezetvédelemmel - például illegális hulladék lerakásával -, vagy éppen a közlekedés rendjével kapcsolatosak. A beadványok 40 százaléka volt magalapozott. Eddig 42 esetben kérték a bejelentők az elbírálás felülvizsgálatát.
Pallai Katalin, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem oktatója előadásában arra hívta fel a figyelmet: a szabályalkotáshoz nem elég a hatalom és a szakértelem, a valóság figyelembevétele nélkül nem lehet hatékony szabályokat alkotni. A szabályok érvényesülését pedig alapvetően befolyásolják azok az emberek és intézmények, amelyekre a szabályok vonatkoznak, akiknek azt alkalmazni kell.
Ha a szabályok és a valóság között ellentmondás van, ha az emberek nem azonosulnak a szabályokkal, az a hatékonyság rovására megy. Ezért a szabályoknak olyan értékeket kell hordozniuk, amelyeket követnek az emberek, az intézmények, ilyenek például a demokratikus értékek - tette hozzá a szakember.
Továbbá fontosnak nevezte azt is, hogy ne legyen szükség emberfeletti erőfeszítésre ahhoz, hogy a nem hatalmi helyzetben lévő ember szóvá tehesse a rossz gyakorlatot, értelmetlen szabályokat. Ha pedig a fellépésének van alapja, akkor optimális esetben egyre többen felkarolják, "üggyé" válik, bekerül a köztudatba, és idővel a vezetők, ha meg akarják őrizni legitimitásukat, kénytelenek lesznek foglalkozni a kérdéssel. Ehhez sok-sok értelmes, szakszerű és hatalmi szóval nem korlátozott párbeszédre van szükség - mondta Pallai Katalin.
Báger Gusztáv egyetemi tanár arra hívta fel a figyelmet, hogy a társadalom jóléte és mentalitása, továbbá a demokrácia állapota alapvetően határozza meg egy országban a korrupció mértékét.
Ifi-Valde Orsolya, a Belügyminisztérium keretében működő Nemzeti Védelmi Szolgálat Korrupciómegelőzési Főosztályának munkatársa ismertette a tavaly októberben létrejött szervezeti egység feladatait, amelyek közé tartozik a stratégiai tervezés, a kockázatelemzés, a szemléletformálás és végső soron a közszféra átláthatóságának javítása. Van mit tenni - mondta a szakember, aki nagy jelentőséget tulajdonít az állami, civil és nemzetközi szervezetek közötti tartalmas együttműködésnek.
A védelmi szolgálat munkatársa kitért arra is, hogy egy nagyszabású korrupcióellenes kampány készül, amely az állampolgárok és a gazdasági társaságok szemléletét kívánja alakítani. A kampány szlogenje: "tisztességesen veled".
Hidvégi Fanny, a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) elnevezésű jogvédő szervezet munkatársa arról beszélt: a szabályozás nem védi eléggé azt, aki közérdekű bejelentést tesz, a civil szervezet a hozzá fordulóknak általában nem javasolja, hogy közérdekű bejelentéssel éljenek, ugyanis jelenleg nincs a magyar szabályozásban olyan szerv, amely a bejelentőt ért sérelmeket, retorziókat orvosolná. Elvileg ilyen megtorlás nem fordulhatna elő, ám ha mégis, annak semmi hátrányos következménye nincs arra nézve, aki a retorziót alkalmazta.
A civil jogvédő szerint az is a szabályozás hiányosságai közé tartozik, hogy nem védik, ha valaki a nyilvánossághoz, például újságíróhoz fordul, továbbá a bejelentő nem kap felmentést a titoktartási kötelezettsége alól.
Hozzátette, még nagyobb probléma, hogy nem megoldott, mi történik akkor, ha egy adott szerv vezetője érintett, és általában a magyar jogrend nem biztosítja az érdemi fellépés lehetőségét a hatalmi rendszer csúcsán állók jogsértései ellen. Ilyen érdemi fellépésére persze független ügyészség nélkül nincs is remény - jegyezte meg a TASZ munkatársa.