Szabó Máté szerint a tárgykörözési rendszer számtalan sebből vérzik - az ombudsman megállapítását az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala közölte az MTI-vel szerdán.
A biztos arra kereste a választ hivatalból indított vizsgálatában, hogy alkalmas-e a tárgykörözési rendszer a bűncselekmények felderítésének megkönnyítésére, illetve az ellopott vagyontárgyak megtalálására.
Szabó Máté szerint okkal várhatja el a károsult azt, hogy a hatóság minden szükséges intézkedést megtegyen a vagyon elleni bűncselekmények felderítésére és szankcionálására. Ebben szerinte nagy szerepet játszhat, illetve játszhatna az eltűnt tárgyak haladéktalan körözése, amire egyébként a rendőrséget jogszabály kötelezi.
Szabó Máté szerint azonban sok esetben eleve lehetetlen azonnal elrendelni az ellopott tárgy körözését, mert annak tulajdonosa nem tudja megadni az egyedi azonosításra alkalmas jellemzőket, például a kerékpár alvázszámát. Ettől függetlenül is jellemző probléma a késedelem - állapította meg. A késedelem szerinte visszavezethető hatásköri, illetékességi bizonytalanságra, munkaszervezési problémákra, illetve arra is, hogy a körzeti megbízotti irodák nem férnek hozzá a körözési információs rendszerhez, így nem is tudják abban rögzíteni a körözést.
A biztos felkérte az országos rendőrfőkapitányt, hogy a tárgykörözéssel kapcsolatos rendőrségi munka hatékonyságának javítása érdekében tegye meg a szükséges intézkedéséket, illetve a belügyminiszterhez fordult, hogy a készülő új személy- és tárgykörözési törvény megalkotásakor vegye figyelembe a jelentésében foglaltakat. Rámutatott, hogy fontos lenne az állampolgári tudatosság növelése és annak megfontolása, hogy a körözési információs rendszert – megfelelő garanciákkal – esetleg nagyobb nyilvánosság számára is elérhetővé tegyék.
Az ombudsman álláspontja szerint a körözés gyors elrendelése, az esetlegesen szélesebb körű hozzáférés a körözési adatokhoz, továbbá a közterületeken való rendszeres rendőri jelenlét, intézkedés együttesen javulást hozhat a vagyon elleni bűncselekmények felderítésében.
A biztos hivatalának közleménye arra is kitért, hogy 2010-ben a vagyon elleni bűncselekmények száma Magyarországon 273 ezer, 2011-ben 256 ezer volt, az okozott kár 2010-ben 139,9 milliárd forint, míg 2011-ben 123,6 milliárd forint volt.