Országgyűlés: miniszteri eskütétel, napirend
A napirend előtti felszólalások után esküt tett a plénum előtt Süli János, a Paksi Atomerőmű két új blokkjának tervezéséért, megépítéséért és üzembe helyezéséért felelős tárca nélküli miniszter. Orbán Viktor kormányfő április 10-én jelentette be, hogy tárca nélküli minisztert nevez ki a paksi atomerőmű-beruházás felügyeletére és irányítására. Áder János köztársasági elnök két héttel később nevezte ki Süli Jánost - az MVM Paksi Atomerőmű Zrt. korábbi vezérigazgatóját, paksi polgármestert - a posztra.
Az új miniszternek Orbán Viktor, a kormány tagjai és a frakcióvezetők is gratuláltak. Utóbbiak közül az LMP-s Szél Bernadett a paksi bővítés elleni tiltakozásul átadott neki egy olyan nagyméretű irományt, amelynek címe: Megállapodás a titkos paksi paktum felmondásáról, az alján pedig Orbán Viktor és Vlagyimir Putyin orosz elnök aláírásának helye van feltüntetve.
A Ház ezt követően elfogadta napirendjét, amelyet az előzetesen kiadotthoz képest annyiban írtak át, hogy pénteken mégsem tartják meg a közművezetékek adójáról szóló törvény módosításra tett kormánypárti javaslat vitáját.
Interpellációk
MSZP: mikor folyósítják az elmaradt gazdatámogatásokat?
Gőgös Zoltán (MSZP) interpellációjában kifogásolta a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (MVH) megszüntetését, annak eredménye szerinte ugyanis az agrártámogatások elmaradása, a pénzhiány hátráltatja a tavaszi munkák elvégzését, a tejtermelők pedig különösen nehéz helyzetben vannak. Mikor ismerik be, hogy hiba volt az MVH megszüntetése, meddig nézik még "baleknak" a gazdákat, mikor folyósítják az elmaradt támogatásokat? - sorolta kérdéseit.
Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter válaszában kiállt az átszervezés mellett, mivel - mint mondta - az MVH nem volt jó állapotban, súlyos bűncselekményeket követtek el a hivatalban. Közölte: a megyei MVH-kirendeltségeken dolgozó 1113 emberből 61 munkaviszonyát szüntették meg közös megegyezéssel. Szerinte egyébként a hivatal átalakításának folyamata valójában felgyorsította a kifizetéseket. Idén eddig 338 milliárd forintot folyósítottak, a következő hetekben pedig további 18 milliárdot fognak, a területalapú támogatásoknál a kifizetési arány 90 százalékos - tájékoztatott.
Gőgös Zoltán nem fogadta el a választ, a parlament azonban jóváhagyta: 115 igen szavazattal, 32 nem ellenében.
Jobbik: mely állami vezetők kaptak támogatást Soros Györgytől?
Szilágyi György (Jobbik) szerint a civil szervezetek átláthatóságát szorgalmazó kormány nem tudja hitelesen képviselni az átláthatóság igényét. Ezt azzal magyarázta, hogy Vona Gábor Jobbik-elnök nem kapott érdemi választ a miniszterelnöktől arra a kérdésére, hány állami vezető kapott támogatást Soros Györgytől. Szilágyi György ezért megismételte a pártelnök kérdését az érintett állami vezetők kilétéről.
Dömötör Csaba, a Miniszterelnöki Kabinetiroda parlamenti államtitkára úgy reagált: ha valaki ösztöndíjat kap, az még nem jelenti azt, hogy hűbéresküt kellene fogadnia az érintett egyetem támogatójának. Főképp nem akkor, amikor a CEU fő támogatója az ország érdekeivel ellentétes tevékenységet folytat, leginkább a migráció kérdésében - tette hozzá. Felidézte továbbá: Vona Gábor nemrég még arról beszélt, ki kellene deríteni, hogy az úgynevezett jogvédő szervezeteket kik és hogyan pénzelik. Az államtitkár szerint "a 180 fokos fordulat" nem meglepő, hiszen a Jobbik "egy milliárdos kitartottjává" vált.
Szilágyi György az államtitkári választ nem fogadta el, de az Országgyűlés megszavazta: 111 igen vokssal, 29 nem ellenében, 1 tartózkodás mellett.
LMP: mi lesz a speciális nevelési igényű gyermekek oktatásával?
Ikotity István (LMP) arról érdeklődött, hogy mi lesz a speciális nevelési igényű, fogyatékossággal élő gyermekek oktatásával. Kérdését azzal indokolta, hogy az oktatási államtitkárság lazítana az érintett gyermekekkel foglalkozó pedagógusok foglalkoztatási követelményein, bizonyos esetekben nem lenne kötelező a gyógypedagógusi szakképzettség. Miért a feltételek lebutításával akarják kezelni a pedagógushiányt? - kérdezte.
Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára azt felelte: a köznevelés rendszerében az elmúlt hat évben több mint 1300-zal növelték a gyógypedagógusi munkakörben foglalkoztatottak számát, és további fejlesztések is lesznek. Sok helyen azonban kiderült - folytatta -, hogy éveken át nem volt megfelelő az érintett gyermekek gondozása, amire választ kell adni. Ezért a napokban benyújtott törvényjavaslat szerint ha egy ágazati képzettséggel rendelkező szakember vállalja a hiányzó végzettség megszerzését, akkor taníthatja őket. Jelezte azt is, a pedagógus-életpálya és ösztöndíjak bevezetése óta másfélszeresére jelentkezett a pályára jelentkezők száma.
A választ az LMP-s képviselő nem fogadta el, ellentétben a Házzal, ahol 109-en támogatták, 30-an ellenezték.