Az átruházható értékpapírokkal foglalkozó kollektív befektetési vállalkozásokra (ÁÉKBV) vonatkozó uniós szabályokat is átveszi az az új törvényjavaslat, amely újraszabályozza a befektetési alapkezelőket és a kollektív befektetési formákat. A törvényjavaslatot Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter terjesztette az Országgyűlés elé, és az a parlament honlapján jelent meg.
Az ÁÉKBV olyan nyílt végű befektetési alap, amelynek a befektetési és hitelfelvételi szabályait kormányrendelet határozza majd meg. A javaslat két alfaját különbözteti meg. A gyűjtő-ÁÉKBV olyan alap, amely tőkéjének legalább 85 százalékát másik ÁÉKBV értékpapírjaiba fekteti. Ez a másik alap a cél-ÁÉKBV. Az ebbe való befektetéshez előzetes felügyeleti engedély szükséges.
Az ÁÉKBV alapkezelő kétféle lehet: olyan, amely más EGT tagállamban bejegyzett és Magyarországon fióktelepet működtet, illetve amely Magyarországon bejegyzett. Ez utóbbi viszont jogosult fióktelepet működtetni az EGT tagállamokban.
A kollektív befektetési formának tekintett befektetési alap jogi személy, törvényes képviselője pedig a befektetési alapkezelő.
A befektetési alap a forgalomba hozatal módja szerint lehet zártkörű és nyilvános. A befektetési jegyek visszaválthatósága szempontjából az alap nyíltvégű vagy zártvégű, futamideje pedig határozott vagy határozatlan lehet. Fektethet értékpapírba vagy ingatlanba, illetve az uniós harmonizáció szerint működhet ÁÉKBV-ként, vagy harmonizáció nélkül, nemzeti szabályok szerint.
A nyilvános alap induló saját tőkéje értékpapíralap esetén 200 millió, ingatlanalapnál 1 milliárd forint. A zártvégű alapok legkisebb indulótőkéje az előbbiek fele.
A befektetési alapon belül részalapok is létrehozhatók, és egy részalapon belül több befektetésijegy-sorozat is forgalomba hozható. Az alap kezelését - a felügyelet előzetes engedélyével - másik alapkezelőnek át lehet adni.
A javaslatban külön fejezet foglalkozik az ÁÉKBV által forgalomba hozott értékpapírok EGT tagállamokban való értékesítésével.
A befektetési alap által fizetendő felügyeleti díj két részből áll. Az alapdíj évi 200 ezer forint, míg a változó díj a portfólió átlagos eszközértékének a 0,25 ezreléke. Más EGT tagállamban működő alap magyarországi fióktelepe csak fele ekkora változó díjat fizet.
A javaslat több törvényt, így például a hitelintézetit, a biztosításit és a felügyeletit is módosítja.
A javaslat feltételezi, hogy még idén elfogadja a parlament, és az új törvény a jövő év első napján hatályba lép. A működő befektetési alapkezelők az új szabályoknak jövő év április 30-ig kötelesek megfelelni