A várhatóan 2010 közepén életbe lépő világörökségi törvény megteremti a világörökségi területek védelmével kapcsolatos feladatok ellátásához szükséges anyagi forrásokat. Az állam a világörökségi területekkel kapcsolatos feladatok ellátására évi 400 millió forintot fordít, s ezt hazai és európai uniós pályázati források egészíthetik ki. A szükséges költségvetési források a hatályba lépés után azonnal igénybe vehetők.
A hazai világörökségi helyszínek hatékony védelme érdekében az UNESCO is sürgette a világörökségi törvény mielőbbi megalkotását. A tervezetet a Kormány 2009. december elején fogadta el és nyújtotta be a Parlamentnek.
A törvénytervezet összefoglalja a Magyarországon található nyolc helyszínre - Budapest Duna-parti látképe - a Budai Várnegyed, az Andrássy út és történelmi környezete, Hollókő ófalu és táji környezete, az Aggteleki-karszt és a Szlovák-karszt barlangjai, az Ezeréves Pannonhalmi Bencés Főapátság és közvetlen természeti környezete, a Hortobágyi Nemzeti Park - Puszta, Pécsi Ókeresztény sírkamrák, Fertő/Neusiedlersee kultúrtáj, valamint a tokaji történelmi borvidék - vonatkozó szabályokat és korlátokat, továbbá segít a fejlesztési lehetőségek meghatározásában is.
A világörökségi törvénytervezet olyan szabályozást javasol, amely jogszabályi szintre emeli az egyes helyszínek kezelési terveit, biztosítva, hogy az önkormányzatok és a lehetséges beruházók előtt is ismertté váljanak az adott helyszínnel kapcsolatos lehetőségek és a tervezetben ismertetett korlátozások, tilalmak. A világörökségi kezelési terveket a kultúráért felelős miniszter - a helyszínért esetlegesen felelős más miniszterrel egyetértésben ? rendeletben hirdeti ki. Ezáltal kötelező erejű kezelési terv készül, amely egyértelmű szabályozást teremt, helyszínenként rögzítve a célszerű kezelési előírásokat, korlátozásokat és tilalmakat.
A tervezet rendelkezik a helyszínenként pályázati úton kiválasztott világörökségi ügynökségekről, azok feladatairól, továbbá feladatainak finanszírozásáról. A világörökségi ügynökségek részbeni állami támogatása a világörökségi területek hatékony kezelését valósítja meg, amely mindezidáig csak részben valósulhatott a világörökségi előírások teljesítése érdekében létrehozott vagy létrejött kezelő szervezetek anyagi és szervezeti adottságai miatt.
Az állami feladatokat a kultúráért felelős miniszter a természet védelméért, az építésügyért, a területfejlesztését és területrendezésért, az agrárpolitikáért felelős miniszterrel, valamint az érintett egyéb miniszterekkel egyetértésben látja el, közreműködve a Világörökség Magyar Nemzeti Tanáccsal, a Világörökség Magyar Nemzeti Bizottsággal, az érintett (szak)hatóságokkal, illetve a világörökségi ügynökségekkel.
A tervezet hatálya kiterjed a Világörökség Bizottsága határozata alapján a Világörökség Jegyzékbe felvett, világörökségi címmel rendelkező magyarországi helyszínekre, a Világörökség Központhoz bejelentett, a Világörökségi Várományos Helyszínek Jegyzékében szereplő világörökségi várományos helyszínekre és azok esetleges védőövezeteire. Alapvető különbség a világörökségi és a világörökségi várományos területek között, hogy a törvénytervezet a világörökségi várományos terület vonatkozásában nem írja elő kezelési terv elkészítését, továbbá nincs államilag támogatott kezelő szerv.