Retkes Attilát választották meg az SZDSZ elnökévé a párt rendkívüli tisztújító küldöttgyűlésén vasárnap Budapesten. Retkes Attila 228 voksot kapott, Badacsonyi Szabolcsra 106-an, Weinek Leonárdra 72-en szavaztak. A küldöttgyűlésen 448 küldött regisztrált - közölte az egybegyűltekkel Boruzs András, a szavazatszámláló bizottság elnöke. Közülük 442-en vették fel és 438-an adták le a szavazólapot. Ezek közül 406 volt érvényes.
Retkes Attila, az SZDSZ új elnöke első sajtótájékoztatóján a párt nevében négy dologért is bocsánatot kért vasárnap a magyar társadalomtól és a választóktól.
Azt mondta, sajnálja azokat a korrupciós ügyeket, amelyekben az elmúlt tizenöt évben az SZDSZ érintett volt, amelyekkel besározták a szabadelvű eszmét. Kitért arra is, hogy a párt nem foglalkozott kellő súllyal a magyarságot érintő sorskérdésekkel, a határon túli magyarok ügyével, s ezzel magára vonta egyfajta nemzetietlen, kozmopolita alakulat képét.
Sajnálja továbbá, hogy magukra hagyták a vidéket, beskatulyázták magukat egy kis fővárosi párt képébe. Sajnálatát fejezte ki azért a szavai szerint fölényes, agresszív stílusért, amelyet korábban egyes vezetőik képviseltek.
Véleménye szerint az SZDSZ igen súlyos politikai, morális és szervezeti válságban van. Ez a folyamat tizenöt éve kezdődött, mialatt háromszor léptek koalícióra az MSZP-vel. Közölte, hogy ezek részeredményeket hoztak ugyan, de a szabadelvűség mint eszmerendszer teljes feladásához vezetett.
Kijelentette, hogy elnökként egy olyan korszerű, országosan működő középpártként képzeli el az SZDSZ-t, amely újraépíti vidéki bázisát, és ennek köszönhetően a vidéken élő szabadelvű gondolkodóknak nem kell szemlesütve járniuk.
Hozzátette: gyakorlatias SZDSZ-t szeretne, amely a nemzet problémáival kíván foglalkozni, olyan területeken, mint a vidék-, a város-, a nemzetpolitika, az önkormányzatok, a környezetvédelem, a gazdaság- és a szociálpolitika. Ezeken a területeken hét szakpolitikai kabinetet kíván felállítani.
Kijelentette, hogy szavahihető SZDSZ-t szeretne, mert véget kell vetni az elmúlt időszak „cikkcakk”-politikájának, és véget kell vetni a vállalhatatlan lépéseknek. Az SZDSZ-t az önállóan, szabadon gondolkodó, magukért felelősséget vállaló polgárok pártjaként képzeli el.
Arra a kérdésre, hogy ha az általa lemondásra felszólított Kóka János nem távozik, mit tesz, azt mondta, hogy legkésőbb a következő két hétben eldöntik, hogy ezzel a kérdéssel kapcsolatban milyen lépésekre van szükség.
Közölte, ő azt akarta hangsúlyozni, hogy Kóka János olyan vállalhatatlan politikus, akit nem szeretne, ha frakcióvezetőként az SZDSZ-szel azonosítanák. Mint mondta, ehhez kérte a küldöttgyűlés felhatalmazását, amit véleménye szerint egy szimpátiaszavazás keretében meg is kapott.
Arra a kérdésre, hogy ki lehetne szerinte a frakcióvezető, azt mondta, a képviselőcsoportban több olyan politikus is van, akiket el tud képzelni, de ez a kérdés később dől el.
Arra a felvetésre, hogy támogatnák-e a Bajnai-kormányt, azt mondta, önmagában mint testületet nem, azt viszont elképzelhetőnek tartja, hogy a konkrét válságkezelő intézkedések mellé álljanak, ha azok összeegyeztethetők eszmerendszerükkel és szakpolitikájukkal.
A korábbi vezetők felelősségét boncolgató kérdésre közölte, hogy Fodor Gábor jó szándékában és tisztességében nem kételkedik, mert őt ellehetetlenítették. Közölte, felkészült arra, hogy a „párt ellenségei” bíróságon támadják meg a küldöttgyűlés végeredményét, de meggyőződése szerint nincs az a független bíróság, amely ennek helyt adna.
Szintén kérdésre közölte, hogy a sikertelen, vállalhatatlan SZDSZ-ből teljes joggal van elegük a választóknak. Megjegyezte, hogy a potenciális szabadelvű választókat kellő alázattal, tisztességgel, kiérlelt szakpolitikával vissza kell hozniuk. Leszögezte, úgy készül, hogy az SZDSZ önállóan indul a következő választáson mind a 176 egyéni választókerületben.