Sólyom László köztársasági elnök beszéde a Bölcsek Tanácsa által összeállított „Szárny és Teher” című kötet bemutatóján

Belföld - 2010-01-30

Tisztelt Hölgyeim és Uraim!

 

Bő egy évvel ezelőtt, 2008. november 25-én ugyanitt, a Sándor-palota tükörtermében mutatkozott be a sajtónak a Bölcsek Tanácsa, és ismertette célkitűzését: szakmailag megalapozott ajánlást kidolgozni a nevelés és oktatás újjáépítésére, illetve a korrupció megfékezésére. A Bölcseket 2008 tavaszán kértem fel, a tényleges munka 2008 szeptemberében kezdődött el. Tavaly év végére elkészült a két ajánlás, amelyeket ma, egy-egy magyar és angol nyelvű könyv formájában útjára bocsátunk.

Szeretném összefoglalni, miért bíztam meg a Bölcsek Tanácsát; miért ezt a két témát választottuk; és milyen várakozással tesszük közzé az ajánlásokat.

 

Az európai politikában nem szokatlan, hogy stratégiai döntések előtt a vezetés kilép a hivatali keretből, s független szakértőre bízza a teljes folyamat kidolgozását. Így kérte fel például az Európai Unió Lámfalussy Sándort az euró bevezetésének előkészítésére, illetve a tőkepiac megnyitásának megalapozására.

 

Magyarországon a köztársasági elnöknek nagyon kevés lehetősége van arra, hogy az ország alapvető problémáiba operatív módon beleszólhasson. A jövőt illetően az államfő főleg beszédekre és legfeljebb szimbolikus aktusokra van utalva. De még az ilyen megnyilvánulások sem adhatnak vezérfonalat a cselekvéshez.

 

Ha tehát a köztársasági elnök szükségét érzi, hogy az ország és a magyar nemzet fontos ügyeiben a szimbolikus aktusokon túl is állást foglaljon, akkor független szakértők vagy testületek igénybevétele a kézenfekvő. Távolságtartásával ez az elnöki jogkörnek leginkább megfelelő megoldás. A kérdések kidolgozásában, megoldásában, a javaslatokban a köztársasági elnök a témák és a szakértők kiválasztásával, a munka nyomon követésével, a megbeszéléseken való részvétellel, illetőleg az eredmény elfogadásával és támogatásával vesz részt.

 

Ilyen munka folyt a magyar nemzetstratégiáról, vagyis Magyarország és a határon kívül élő nemzetrészek helyzetéről, kapcsolatáról és jövőjéről. A Sándor-palotában tartott összmagyar konferencia-sorozat összefoglaló tanulmányai hamarosan közzétesszük. Más módszert követtem a korrupció és az oktatásügy témájában. Bölcseket kértem fel a helyzet elemzésére és ajánlások megfogalmazására. Hogy miért az oktatás és a korrupció témáját tartottam a legfontosabbnak, a tavalyi bemutatkozáskor, vagy legutóbb az újévi beszédemben is kifejtettem. Most a Bölcsek költői megfogalmazását idézem, akik a könyv címével is azt fejezik ki, hogy egy széles támogatottságot élvező, szakszerű oktatási program szárnyat adhat a jövőbe vetett reményeinknek, illetve, hogy a korrupció súlyos teherként nehezedik a nemzet kibontakozásának lehetőségére.

 

Hölgyeim és Uraim!

 

A Bölcsek Tanácsának ajánlásait illetően mindenek előtt arra hívom fel a figyelmet, hogy a két témát lehető teljességében és összefüggéseiben vizsgálták, vagyis nem részkérdéseket ragadtak ki. Ez azért fontos, mert az anyagból is helytelen lenne szemezgetni; mindig figyelemmel kell lenni a teljes összefüggésrendszerre. Ezzel nincs ellentétben, hogy a Bölcsek külön tesznek javaslatot halaszthatatlan intézkedésekre, s külön a közép- illetve hosszabbtávú lépésekre. Mindegyik eredményességéhez szükséges ugyanis, hogy a kormányzat és a közvetlen érintettek cselekvésén túl az egész nemzet támogassa ezeket a projekteket.

 

Tudjuk, hogy ennek elérése a legnehezebb. De bízunk abban, hogy a terheket mindenki érzi, s a változást sokan akarják. Ezért remélem, hogy ha maga a könyv nem is, de az interneten, a KEH honlapján hozzáférhető szövege sokakhoz eljut. Híre megy, és beleolvasnak tanárok messzi iskolákban, ugyanígy a dékáni hivatalokban is, és lesz szülő, sőt diák, akit érdekelni fog. Ezért bízom benne, hogy a korrupcióra vonatkozó részt olvasni fogják bel- és külföldi vállalatoknál, az önkormányzatoknál, a központi államigazgatásban és a követségeken is. És rendelkezésére állnak a javaslatok természetesen a döntéshozóknak, az Országgyűlésnek és a kormánynak is.

 

Szívből köszönöm a Bölcsek és a szakértők odaadó munkáját; azokét, akik neve a kötetben szerepel, és azokét is, akik erre igényt nem tartva írtak tanulmányt, vettek részt vitákon, bírálták az elkészült részeket. Öröm volt az anyag alakulását figyelemmel kísérnem, amely az egész szakértői sereg állandó és kölcsönös kritikai figyelmében állt. A fő érdem, és legnagyobb köszönet a Bölcsek Tanácsát illeti. Ők tartották kézben a koncepciót, ügyeltek a koherenciára, és ők öntötték végső formába az ajánlásokat. Tekintve más irányú, rendkívüli munkaterhüket, különös elkötelezettség és áldozatkészség kellett ahhoz, hogy ez az eredmény megszülessen. Ki merem mondani: Magyarország szeretetének, a hazaszeretetnek a gyümölcse az a könyv.

 

Köszönetet mondok a szponzoroknak, azoknak, akik be is tartották ígéretüket, és támogatták a Bölcsek Tanácsa Alapítványt. Nélkülük ez a könyv nem jelenhetett volna meg. De itt kell megköszönnöm a munkában részt vevők önzetlenségét is. A Bölcsek, jóllehet személyesen rengeteget dolgoztak, ezt ingyen tették. A nyomdaszámla és a fordítás kifizetése után a szakértőknek szimbolikus összegek jutnak. Ennek kifizetéséhez mi ragaszkodunk, ők nem kértek semmit. De ha az államigazgatásban vagy vállalatoknál tanácsadásra kifizetett nagy pénzekre gondolunk, ezt a megérdemelt, bár szerény díjazást büszkén fogadhatják.

 

Hölgyeim és Uraim!

 

Végül kérem Önöket, a sajtó munkatársait, fogadják megértéssel ezt a könyvet, amely komoly munka eredménye. Önökön is múlik, milyen széles körbe jut el a Szárny és Teher híre, hányan veszik az erőfeszítést, hogy olvassák és gondolkodjanak felőle. Hiszen ennek a munkának ez az értelme, és akkor lesz eredménye, ha az oktatás újjáépítése, és a korrupciótól való megszabadulás valóban „az egész nemzet elhatározása” lesz.