Az államfőhöz szerdán juttatták el az Új egyensúly program törvényeit. Öt nap elteltével a köztársasági elnök vagy rendelkezik a törvény kihirdetéséről, vagy, amennyiben alkotmányos aggályai vannak, továbbítja azt az Alkotmánybíróságnak.
A köztársasági elnök jogkörébe tartozik a politikai vétó is, amikor az Országgyűlésnek küldi vissza a törvényt újragondolásra. Ezzel az eszközzel súlyos kifogás esetében élhet az államfő, Sólyom László ezt eddig kétszer alkalmazta.
Az államfő aláírása szükséges minden jogszabály kihirdetéséhez. Az eljárási szabályok szerint ha a parlament a jogszabály sürgős kihirdetését kéri, Sólyom Lászlónak, miután a jogszabályok szövege megérkezett hivatalába, öt nap áll rendelkezésére, hogy megvizsgálja az elfogadott törvényeket, vajon azok megfelelnek-e az alkotmányos előírásoknak.
A pénzügyi törvénycsomaggal kapcsolatban a Független Szakszervezetek Demokratikus Ligája, a Munkástanácsok Országos Szövetsége és a Villamosenergia-ipari Dolgozók Szakszervezeti Szövetsége levelet írt Sólyom Lászlónak, hogy ne írja alá az Új egyensúly program törvényeit. Azt kérték, hogy a jogszabályokat küldje vissza az Országgyűlésnek megfontolás, illetve újragondolás végett. A szervezetek szerint a jogszabálycsomag a munkavállalók és a nyugdíjasok millióit érinti hátrányosan, s egyúttal súlyosan veszélyezteti a magyar gazdaság versenyképességét, a magyar közigazgatás működőképességét is.
Az Autonóm Szakszervezetek Szövetsége, az Értelmiségi Szakszervezeti Tömörülés, a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetsége és a Szakszervezetek Együttműködési Fóruma azt hangsúlyozta, hogy az Országgyűlés a szakszervezetetek megalapozott észrevételeit figyelmen kívül hagyva szavazta meg a csomagot. Véleményük szerint az Országgyűlés döntése aránytalanul nagy terheket ró a munkavállalókra.
Több szervezet - köztük a Magyar Bankszövetség, a Levegő Munkacsoport - jelezte, szeretnék, ha Sólyom László előzetes normakontrollt kérne az Alkotmánybíróságtól. A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara tudatta, hogy az Alkotmánybírósághoz fordul a törvénycsomag vállalkozásokat érintő egyes adózási intézkedések megsemmisítéséért. Szerintük a jogszabályoknak egyetlen céljuk van: a költségvetési bevételek növelése, amely önálló célként elfogadhatatlan a vállalkozók számára.
A nyugdíjasok nagy többségét képviselő országos érdekvédelmi szervezetek a társadalmi felelősség okán megértéssel fogadják és támogatják a költségvetés egyensúlyát javító intézkedéseket. Jankovics György, a Magyar Nyugdíjasok Egyesületei Országos Szövetségének elnöke ugyanakkor közölte: egyelőre nincsenek pontos adataik arról, hogy az intézkedések hatására mekkora anyagi hátrány éri az időseket.
Kiss Péter szociális és munkaügyi miniszter biztos abban, hogy a kiigazítási szándék, a kormány csomagjának egésze megkapja az alkotmányos legitimitást is, s a köztársasági elnök nem fogja gátolni érvényre juttatását. A miniszter azonban elismerte, hogy kétségtelenül sok a találgatás, és nem kevés civil és politikai szervezet megmozdult, különféle pontokon alkotmányossági aggályokat hangoztatva, vagy "magát az államfőt ebbe az irányba próbálják nyomni".
Kudarcra van ítélve a Gyurcsány-kormány megszorító csomagja, mivel az a Medgyessy-kabinet sikertelen megszorító intézkedéseinek silány utánzata - közölte a Fidesz szóvivője. "A Gyurcsány-csomag lökést ad az országnak, de a lejtőn lefelé. Ugyanis egy már kudarcot vallott program, egy válságot okozott programmal akarja a válságból kivezetni az országot" - jelentette ki Szijjártó Péter. A legnagyobb ellenzéki párt szerint a mostani intézkedések hatására 2007-re 2-3 százalékra csökken a gazdasági növekedés, 6-7 százalékra nő az infláció, 3-4 százalékkal csökkennek a reáljövedelmek, és mintegy 9 százalékra emelkedhet a munkanélküliség.
Az Országgyűlés hétfőn fogadta el az államháztartás egyensúlyát javító különadóról és járadékról szóló törvényt, amelynek értelmében négy százalék szolidaritási különadó fizetésére lesznek kötelezettek a nyereséges vállalkozások és a hatmillió forint feletti éves jövedelemmel rendelkező magánszemélyek. A bankok az államilag támogatott hitelek kamatbevétele után fizetnek majd 5 százalékos járadékot. Az egyes pénzügyi tárgyú törvények módosítása tartalmazza többek között a kamatból és a tőzsdei ügyletekből származó jövedelmek 20 százalékos megadóztatását, az egyszerűsített vállalkozói adó kulcsának 15-ről 25 százalékra emelését, és az általános forgalmi adó középső kulcsának 15-ről 20 százalékra emelését.
Ugyancsak e törvény tartalmazza a minimális adófizetési kötelezettséget, az úgynevezett elvárt adót. A házipénztár-adóról szóló törvény "az üzletmenet által indokolt mértéket meghaladó állományra" (300 ezer forint felett, amennyiben ez meghaladja az éves forgalom 0,8 százalékát) vezet be 20 százalékos adót, a kormányzat így kívánja megakadályozni a rendellenes házipénztár-használatot.
(MTI)