Magyarországon 2008 óta átalakult a korrupció szerkezete, az állam egyes érdekcsoportok foglyává vált, így a közérdekkel szemben egyes érdekcsoportok érdekei érvényesülnek. Ez ellen csak úgy lehet fellépni, ha olyan antikorrupciós politikát vezet be a kormány, amely elsősorban a politikai elit működésének átláthatóságát célozza.
Ezt mondta Alexa Noémi, a Transparency International (TI) Magyarország ügyvezető igazgatója csütörtökön Budapesten sajtótájékoztatón, amelyen bemutatták a szervezet Nemzeti Integritás Tanulmányát.
Hack Péter, az ELTE Állam- és Jogtudományi Karának oktatója, a kutatás vezetője elmondta: 2008-tól 2011 végéig tekintették át a magyar intézményrendszert. Tizenhárom közéleti "pillért", területet elemeztek, így a törvényhozást, a végrehajtó hatalmat, az országgyűlési biztosokat, a választási igazgatási, valamint a rendvédelmi szerveket, az Állami Számvevőszéket, a civil társadalmat, a közszolgálatot, az igazságszolgáltatást, a médiát, a korrupcióellenes kormányzati szerveket, az üzleti szektort, valamint a politikai pártokat.
Az elemzés 150 indikátort tartalmaz, pillérenként mintegy 12 mutatót, 0-100-ig pontozva az egyes területeket. A kialakult pontszámok alapján a választási igazgatási szervek (72 pont) a legerősebbek a korrupció elleni védekezőképesség szempontjából, míg a három leggyengébb terület a korrupcióellenes kormányzati szervek, az üzleti szektor, valamint a politikai pártok - derül ki az elemzésből.
Hack Péter hangsúlyozta: a 2011 végéig tartó kutatás célja az volt, hogy a lehető legalaposabban és nemzetközi összehasonlítást is lehetővé téve feltárja a nemzeti integritást alkotó elemeket, ezzel segítve a döntéshozókat, valamint hogy prioritásokat határozzanak meg a korrupció elleni nemzeti stratégia keretében.
A 2008-as integritás tanulmányhoz képest pozitívum, hogy létrejött a korrupcióellenes stratégia, szabályozták a közérdekű bejelentő védelmét, majd hogy a 2010-ben hivatalba lépő új kormány megerősítette az egyes rendvédelmi szerveknél a belső ellenőrző mechanizmusokat, valamint az ügyészségen belül a korrupcióellenes szervezeteket, emellett kedvező például az Állami Számvevőszék (ÁSZ) integritás projektje - fejtette ki Hack Péter.
Hozzátette ugyanakkor, hogy összességében ezek a pozitív fejlemények nem hoztak érdemi áttörést az integritás rendszerének megerősödésében, "különösen a választások óta eltelt időszak csalódásokat okozott", mivel az elmúlt két évben a korrupcióellenes fellépésben nem történt érdemi, meghatározó áttörés.
Elmondta, általános ajánlásokat is tettek a tanulmányban, így azt javasolják, hogy csökkenteni kell a független intézmények politikai befolyását, ezenkívül szigorúbb szabályozás szükséges a pártfinanszírozás területén. Javasolják azt is, hogy a közérdekű bejelentők védelmének intézményi feltételeit is teremtsék meg, valamint azt, hogy hozzanak létre egy hatékony vagyonnyilatkozati rendszert. Úgy vélik, meg kell erősíteni az Állami Számvevőszék javaslatainak végrehajtását, valamint következetes, hosszú távú korrupcióellenes programot kell kidolgozni és végrehajtani, különös tekintettel a megelőzésre és a képzésre.
A TI szerint olyan etikai kódexet kell megalkotni, amelyek az összeférhetetlenségre, az ajándékozásra, a vendéglátásra, a lobbitevékenységre és a munkaviszony megszűnése utáni időre vonatkozó szabályokat is tartalmazzák valamennyi pillérre vonatkozóan - ismertette Hack Péter.
A vizsgált területek közül az 55 pontot elérő médiával, az 58 pontos igazságszolgáltatással, és a 69 pontot kapott törvényhozással kapcsolatos ajánlásokról beszélt részletesebben. A szakértő elmondta többek között, hogy a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóságnak (NMHH) részletesebb tájékoztatást kellene adnia tevékenységéről, valamint erősíteni kellene a média korrupció ellenes küzdelemben játszott szerepét.
Hack Péter elmondta, hogy a bírói testület függetlenségére "árnyékot vet" a legújabb bírósági reform, míg a döntési folyamatnak teljesen átláthatónak kell lennie. A törvényhozás kapcsán kiemelte, hogy szigorúbban kell szabályozni az egyéni képviselői indítványokat a jogalkotási folyamat átláthatóságának javítása érdekében.
Alexa Noémi ismertette, hogy a korrupció elleni védekezőképesség szempontjából a három leggyengébb terület a politikai pártok, az üzleti szektor, és a kormányzati korrupcióellenes szervezetek. Utóbbi kapcsán elmondta, hogy ezek csekély mértékben töltik be korrupcióellenes szerepüket, és szükség lenne egy független korrupcióellenes szervezetre, amelyet akár meglévő intézményen belül is létre lehetne hozni.
A politikai pártok kapcsán kifejtette: a párt- és kampányfinanszírozás átláthatatlan Magyarországon, így ennek változtatását, valamint az ÁSZ megerősítését javasolják.
Az üzleti szektorról Alexa Noémi elmondta: az alacsony (44 pont) pontszám nem azt jelzi, hogy ez az egyik legkorruptabb terület, hanem azt, hogy a tiszta működés feltételei nem adottak az üzleti szférában, sok olyan tényező van, amely lehetetlenné teszi a tiszta működést Magyarországon. A TI szerint kiszámíthatóbb jogalkalmazásra van szükség az üzleti szektorban, a közbeszerzésekről további információkat kell közzétenni, és erősíteni kell az átláthatóságot.