Laborc Sándor, aki a Gyurcsány-kormány idején a Nemzetbiztonsági Hivatal (NBH) főigazgatója volt, a Pesti Központi Kerületi Bíróságon csütörtökön az UD Zrt.-ügy kapcsán indított büntetőperben tanúként azt állította: nem tudja, honnan szivároghattak ki az UD Zrt. vezetőinek telefonbeszélgetéseiről titokban készített hangfelvételek, csak abban bizonyos, hogy nem az általa vezetett titkosszolgálattól.
A vád szerint 2008 szeptemberében Szilvásy György, a Gyurcsány-kormány titokminisztere és Tóth Károly, a parlament nemzetbiztonsági bizottságának szocialista alelnöke személyes adattal való visszaélést követett el azzal, hogy a bizottság tagjainak kiosztotta a Kövér László és Demeter Ervin akkori ellenzéki, fideszes országgyűlési képviselők, egykori titokminiszterek által az UD Zrt. egyik vezetőjével, Horváth Józseffel folytatott telefonbeszélgetések lehallgatás útján rögzített hanganyagát és leiratát. A vádlottak az eljárás során tagadták bűnösségüket.
Csütörtökön Laborc Sándor tanúként elmondta, hogy nem tudja, honnan, mi módon kerültek nyilvánosságra a hangfelvételek, de az eset kapcsán volt belső vizsgálat az NBH-nál, és azt tisztázták, hogy onnan nem szivároghattak ki. A volt főigazgató hozzátette, hogy az NBH-tól a feljelentésükkel együtt átkerültek a rendőrségre, és ő ezután már nem tudta követni a lehallgatási anyagok sorsát.
Laborc több ízben is azzal tagadta meg a válaszadást, hogy szolgálati vagy államtitkot sértene. Így például akkor, amikor az ügyész arról faggatta: Kövér László vagy Demeter Ervin követett-e el bármi jogilag vagy akár erkölcsileg elítélendőt. Ugyanakkor a volt főigazgató elmondta, hogy álláspontja szerint nem volt jogszerű, amikor Demeter Ervin arra kérte az UD Zrt. egyik akkori vezetőjét, Horváth Józsefet - aki az első Orbán-kormány idején, illetve jelenleg is magas beosztású titkosszolgálati vezető -, hogy szerezzen információkat az ő akkoriban NBH-főigazgatóként lebonyolított külföldi útjairól, illetve külföldiekkel történt találkozóiról. Horváth az akkori ellenzéki politikustól kapott feladatot - Laborc szerint - teljesítette, a kért információkat pedig kizárólag aktív NBH-s dolgozóktól szerezhette meg.
Laborc megjegyezte: tapasztaltak olyat az NBH-nál, hogy illetéktelenek kértek adatokat arról, kiket hallgatnak le a szolgálatok. Horváth József pedig "színes belső híreket szállított a Fidesznek", és azt is Horváth terjesztette a sajtóban, hogy az UD-ügy a Fidesz ellen irányul.
Az ügyész a tárgyaláson Laborcnak szegezte: háromszor is megkeresték írásban amiatt, hogy minősített adat, állam- vagy szolgálati titok-e az ő utazása, de a volt főigazgató erre egyszer sem adott konkrét választ. Erre Laborc úgy reagált, hogy ő igenis egyértelmű választ adott már megkeresésekor is, de most ismét megerősítette, hogy az NBH főigazgatójának külföldi útjai minősített adatok, amivel egykori, titkosszolgálatokat felügyelő miniszterként Demeternek is tisztában kellett lennie.
A volt főigazgató szerint a lehallgatási anyagokból nyilvánvaló volt a rendszeres kapcsolat Demeter és az UD Zrt. vezetése között, de ennek részleteiről nem beszélhet, mert szintén minősített adatok.
Az ügyész rákérdezett arra, hogy Somogyi Zoltán politológusnak, aki a vádbeli cselekmények idején az MDF-fel szoros kapcsolatban állt, adott-e át hanghordozót, erre Laborc határozott nemmel felelt.
Laborc Sándor tanúvallomásában többször is leszögezte, hogy az UD Zrt.-ügynek több ága van, és nem az a nemzetbiztonsági szempontból legjelentősebb, ami a nyilvánosság előtt zajlik. Miniszteri engedéllyel, objektumvédelmi céllal hallgatták le az UD Zrt. vezetőit, aminek kapcsán egyfelől nemzetbiztonsági kockázatot rejtő információkra bukkantak, amelyek ma is minősített adatok, másfelől viszont ami nem volt titkos, az alapján feljelentést tettek a rendőrségen.
A büntetőper jövőre folytatódik, és február elején hirdethetnek elsőfokú ítéletet.