Tamás Pál szociológus szerint az új alaptörvényt meg fogják kerülni az állampolgárok, Pritz Pál történész pedig úgy látja, az új alkotmány történetpolitikai üzenetei alapvetően abból az illúzióból táplálkoznak, hogy efféle szövegekkel lehet történelmet csinálni.
Minderről a Mit üzen és mit ígér az új alkotmány? című, a Politikatörténeti Alapítvány által szervezett konferencián beszéltek Budapesten. Földes György, a Politikatörténeti Intézet főigazgatója a rendezvényen úgy fogalmazott: nem akarják az alkotmányszöveget "ismételten intellektuálisan legyőzni, mert ez már megtörtént", céljuk, hogy felmérjék az új alaptörvény jövőre vonatkozó jelentőségét.
Tamás Pál, az MTA Szociológiai Intézetének kutatóműhely-vezetője előadásában azt mondta: az alkotmány egy olyan szerződés, amely a szociális együttműködés kölcsönös előnyeit biztosítja a feleknek, a kormánynak és a társadalomnak. Hangsúlyozta: ha nem adatik meg az egyensúly ebben a szerződésben, akkor szükségszerű, hogy a hátrányosan érintett fél, jelen esetben az állampolgár, megkerüli azt. Ha az alaptörvény egy kényszerkontraktus - amelyet az elit egy része diktált felülről - és ezen belül a társadalom nem találhatja meg a boldogságot, akkor megkerüli ennek a kereteit - fűzte hozzá.
A szociológus szerint ebből következik, hogy az új alaptörvény romló hatékonyságú környezetet teremt és szabályozatlansághoz vezet.
Tamás Pál kitért arra, hogy az alkotmánynak jövőorientált szemlélettel aktívan alakítania, befolyásolnia kell a környezetet. Úgy fogalmazott: az alapprobléma nem az, hogy az új alaptörvény a múltba réved, hanem az, hogy a jelenhez kötött. Hozzátette: a világ folyamatosan változik és a jövőben értelmezhetetlenek lesznek a mostani kategóriák. Ezzel összefüggésben jelezte, hogy a technológia fejlődése szükségessé teszi a személyiségi jogok és a tulajdonjogok újraértelmezését is.
Emlékeztetett arra, a klasszikus megközelítés szerint az alkotmány arra való, hogy megvédje a polgárt. Ha ez így van, akkor az államtól kellene megvédeni a polgárt, nem a polgártól az államot - hangoztatta.
A szociológus hiányolta az új alaptörvényből a szociális minimum megfogalmazását, a kommunikációs és a generációs jogokat, a fenntartható fejlődés erősebb megjelenését és a népességmozgással kapcsolatos megállapításokat. Tamás Pál kiemelte azt is: az új alaptörvény szerint Magyarországon kívül nincs élet, pedig ez egy bonyolult erőterekben lévő ország, s ennek meg kellene jelennie az alkotmányban.
Pritz Pál történész előadásában úgy vélekedett: az új alaptörvény történetpolitikai üzenetei alapvetően abból az illúzióból táplálkoznak, hogy "efféle szövegekkel lehet történelmet csinálni".
Azt mondta, nem szavakkal, hanem tettekkel lehet nemzeti egységet teremteni és ennek bázisán kihasználni az ország még ma is páratlanul kedvező nemzetközi adottságait, illetve az európai föderáció nyújtotta lehetőségeket.
Az új alkotmány olyan erős kormányt ígér, amellyel az előttünk tornyosuló, nem csekély nehézségeket le tudjuk győzni, és ahhoz, hogy ez sikerüljön, a nép minél nagyobb részét be kell emelni a nemzetbe - jelentette ki Pritz Pál.
Az egyetemi tanár kitért arra, nem ért egyet azokkal, akik úgy gondolják, hogy az új alaptörvény a miniszterelnök személyes tulajdona, ahogyan azokkal sem, akik szerint az új alkotmány a nemzet akarata.
Pritz Pál is úgy véli, hogy vannak kifogásolható szövegrészek a dokumentumban, de szerinte a "nép" közömbös ez ügyben, az embereket sokkal inkább az foglalkoztatja, lesz-e munkájuk, mennyi táppénzt kapnak és elveszítik-e a megélhetésüket, ha megbetegszenek.
Wéber Attila szociológus a konferencián arról beszélt, hogy szerinte a preambulumot Zétényi Zsolt (korábbi országgyűlési képviselő, a Jobbik alkotmánybíró-jelöltje) szelleme lengi át, a kormányzó hatalom gesztusokat próbál tenni a középtől jobbra állók felé.
A szociológus megjegyezte: az Alkotmánybírósággal kapcsolatos vitákban láthatóvá vált, hogy milyen törésvonalak vannak a szakma és a kormányzat között, illetve a jobboldalon belül.
Wéber Attila értékelése szerint a Velencei Bizottság közreműködése szerepet játszott abban, hogy az Alkotmánybíróság hatáskörének megfogalmazása végül milyen megfogalmazásban került be az új alaptörvénybe.