Mi Kisgazdák megdöbbenve olvastuk azt a törvényjavaslatot, amellyel két országgyűlési képviselő Magyarországon vissza kívánja állítani a nemesi rangok, címek használatát.
Magyarországon mindenki büszke lehet elődeire, családjára, már ha erre oka van. Kiváltságokat, bizonytalan eredetű címeket és rangokat helyre állítani, az embereket ilyen módon megkülönböztetni, ezt viszont elképesztőnek és mélyen felháborítónak tartjuk.
Ma már vannak, akik megfeledkeznek arról, hogy minden teljesítmény mögött ott volt Magyarországon azt a munkát, a mindennapi alkotást végrehajtó, szenvedéseket vállaló széles társadalmi réteg a dolgozó ember, a parasztság. A magyar parasztság nélkül még Széchenyi sem ajánlhatta volna fel egy évi jövedelmét a Tudományos Akadémia létrehozására. Minden felajánlott forint mögött ott volt a paraszt verejtéke, kemény munkája, gyakran nyomorúsága. Mindez nem csökkenti gróf Széchenyi István történelmi érdemét, ő mindig megmarad a legnagyobb magyarnak. Azoknak a történelmi nevet viselő személyeknek, akiknek nemesi, bárói, grófi, hercegi címeik voltak és ma nagyra becsüljük őket, nem a címek adták meg a nemzeti megbecsülést, hanem a tetteik. Mint ahogy azokat is a tetteik minősítettek (ők sajnos sokkal többen voltak), akik azzal jeleskedtek, hogy a magyar paraszt által megtermelt, létrehozott javakat külföldön herdálták el.
Azt javasoljuk a törvényjavaslatot előterjesztő képviselőnek, olvassanak néha magyar klasszikusokat, Jókait, Mikszáthot, Móricz Zsigmondot de leginkább Ady Endrét és gyorsan vonják vissza a törvényjavaslatot.
Kiadó: Kisgazda Polgári Szövetségpárt (Kisgazdák)