A veseelégtelenség önálló szív- és érrendszeri rizikófaktor - jelentette ki Kárpáti István, a Magyar Nephrológiai Társaság főtitkára szerdán a XII. Debreceni Nephrológiai Napok keretében tartott sajtótájékoztatón, aki emlékeztetett arra, hogy ma Magyarországon körülbelül 10 ezer beteg szorul dialízisre, vagy él átültetett vesével. Ugyanakkor új kihívás a szakma előtt a vesepótló kezelések mellett a betegség korai felismerése.
Kevéssé közismert még, hogy az idült vesebetegek száma rohamosan nő, napjainkban már minden tizedik felnőtt érintett hazánkban is - tette hozzá Mátyus János, a Magyar Nephrológiai Társaság klinikai bizottságának vezetője.
Szavai szerint a vesebetegség időben történő felismerésével és kezelésével nemcsak a veseelégtelenség kialakulása lassítható, hanem a szív- és érrendszeri betegségek gyakorisága és súlyossága, így a betegek halálozása is csökkenthető.
Kiemelte: nephrológiai gondozásban hazánkban csupán a betegek körülbelül öt százaléka részesül, ezer lakosból megyénként 3-6 személy a potenciális száz betegből.
A szakember szerint a betegség egyszerű vér- és vizeletvizsgálattal felismerhető lenne még korai stádiumban. Ugyanakkor mind ez idáig csupán a debreceni orvoscentrum klinikai laboratóriuma végez automatikusan a vesebetegség súlyosságát legjobban jelző úgynevezett GFR-meghatározást. Szeretnék elérni, hogy a jövőben ez országos rutin legyen.
Ennek elterjesztésére is felhasználják a nephrológiai napokat, amely az ország legnagyobb továbbképző kongresszusa több mint ezer résztvevővel.
Balla József professzor, a Magyar Nephrológiai Társaság alelnöke a vesepótló kezeléseknél alkalmazott új technológiákra hívta fel a figyelmet, amely jelentősen javítja a dialízisre szorulók életminőségét.
A professzor szerint ezeknél a beavatkozásoknál sok esetben egyszerre kell alkalmazni más, például májpótló, vagy műtüdő-kezeléseket is, amiben rendkívül fontos a kezelések szakmailag egységes, nephrológus által történő irányítása.