Mivel a pénztárhoz befizetett összegek után adókedvezmények járnak, ez egyre népszerűbb a lakosság körében. A Szonda Ipsos legfrissebb felmérésében (amelyben az internetezőkre reprezentatív mintán kérdezett OTC vásárlókat online panel segítségével) arra kereste a választ, hogy a piacon bekövetkezett változások hatottak-e valamilyen formában a vásárlókra.
Az internet hozzáféréssel rendelkező felnőtt lakosság a vártnál jóval nagyobb arányban (90 százalék) nyilatkozott úgy, hogy rendszeresen szokott OTC termékeket – beleértve a különböző vitaminkészítményeket és étrend-kiegészítőket – vásárolni. Fájdalom- és lázcsillapításra a válaszadók 84 százaléka; nátha, influenza, köhögés, torokfájás tüneti kezelésére pedig 77 százaléka vásárolt az elmúlt fél évben nem vényköteles termékeket. Az immunrendszer erősítésére, vagy a megnövekedett energiaszükséglet miatt a fogyasztók kevesebb, mint fele (46 százalék) vásárolt ilyen jellegű készítményeket.
A felnőtt lakosság 95 százaléka ma is gyógyszertárban vásárolja meg az OTC készítményeket, de egy részük nyitott az alternatív megoldásokra is, melyek közül a legjellemzőbb a készítmények drogériában történő beszerzése (37 százalék), a hipermarketet a lakosság 12 százaléka, a benzinkutakat pedig 7 százalékuk választja. Érdekes megállapítás, hogy minél több gyermek van egy családban, annál szívesebben vásárolnak ilyen termékeket drogériában, valószínűleg a praktikum okán. Annak ellenére, hogy a többgyermekes szegmens az átlagosnál nagyobb százalékban jelenik meg a gyógyszertáron kívüli értékesítési csatornában, ez a réteg is leginkább a patikákat választja. A felnőtt lakosság nagyobb részének (63 százalék) fontos a gyógyszertári környezet, 40 százalékuk kizárólag a patikában történő vásárláshoz ragaszkodik OTC termékek esetén is, jellemzően nők, az idősebb korosztályhoz tartozók, alacsony státuszúak. A férfiak, a fiatalabb korosztály tagjai, a gyermektelenek és a magas státuszúak számára kevésbé számít, hol vásárol, mert nincs szüksége gyógyszerész jelenlétére OTC termékek vásárlása esetén.
A vásárlást vizsgálva megállapítható, hogy az értékesítési csatornák körének bővítése nem hatott a fogyasztókra. A patikán kívüli árusítás mindössze a lakosság 3 százalékánál jelentett változást, leginkább a magas státuszú, budapesti, 30 éves kor alatti férfiak esetében.